Akit a Facebookon követünk, annak hiszünk

Az Eurobarométer felmérte az európai médiaszokásokat, a különböző médiaforrásokba vetett bizalmat, valamint a dezinformáció veszélyével kapcsolatos attitűdöket. 

Tudatosság és média-visszaemlékezés

Míg a polgárokat leginkább a saját nemzetük politikai témái, a válaszadók felét érdekli, az európai és nemzetközi ügyeket 46 százalék követi szorosan, hasonlóan a helyi hírekhez (47 százalék). A válaszadók 72 százaléka emlékszik arra, hogy a közelmúltban olvasott, látott vagy hallott az Európai Unióról a sajtóban, az interneten, a televízióban vagy a rádióban. 57 százalék olvasott, látott vagy hallott valamit az Európai Parlamentről (EP) a közelmúltban. Az uniós hírekre való emlékezés 57 százalék (Franciaország) és 90 százalék (Románia) között mozog, az EP-vel kapcsolatos hírekre való emlékezés pedig 39 százalék (Franciaország) és 85 százalék (Málta) között változik.

Médiaszokások

A televízió 75 százalékkal a dominál, mint elsődleges hírforrás, különösen az 55 év feletti polgárok körében. Ezt követik az online hírplatformok (43 százalék), a rádió (39 százalék), valamint a közösségi médiaplatformok és blogok (26 százalék). Az írott sajtó az ötödik helyen áll, minden ötödik válaszadó (21 százalék) az újságokat és magazinokat nevezte meg elsődleges hírforrásként. A fiatalabb válaszadók viszont sokkal nagyobb valószínűséggel használják a közösségi média platformokat és blogokat a hírek eléréséhez (a 15-24 évesek 46 százaléka, míg az 55 év felettiek 15 százaléka).

Bár a hagyományos hírforrások – különösen a televízió – még mindig fontosak, a válaszadók 88 százaléka legalább néhány hírt online szerez be okostelefonon, számítógépen vagy laptopon. A válaszadók 43 százaléka a hírforrás weboldalát (például egy újság honlapját) használja az online hírek eléréséhez, 31 százalék pedig az online közösségi hálózatokon megjelenő cikkeket vagy bejegyzéseket olvassa. A fiatalok számára még fontosabb a hírek online közösségi hálózatokon keresztül történő elérése (a 15-24 évesek 43 százaléka, míg az 55 év felettiek 24 százaléka).

Az online hírtartalmakért fizetés még mindig inkább csak kivétel, mivel az online hírekhez hozzáférők hetven százaléka csak ingyenes online hírtartalmakat vagy hírszolgáltatásokat használna.

Legmegbízhatóbb médiaforrások

A polgárok jobban bíznak a hagyományos sugárzott és nyomtatott médiában, beleértve azok online jelenlétét is, mint az online hírplatformokban és a közösségi médiacsatornákban. A válaszadók 49 százaléka gondolja a közszolgálati televízió- és rádióállomásokról, hogy igaz híreket közölnek, ezt követi az írott sajtó, amelyet 39 százalék választott. A magántulajdonban lévő televízió- és rádióállomásokat viszont 27 százalék említette megbízható médiaforrásként. Lengyelország az egyetlen olyan ország, ahol a magán televízió- és rádióállomások a legmegbízhatóbb hírforrások. Még radikálisabb elmozdulás a hagyományos hírforrásoktól általában véve, a magyarországi válaszadók a „közösségi médiában követett embereket, csoportokat vagy barátokat” említik a legmegbízhatóbb hírforrásként. A bizalom fontossága akkor is visszaköszön, amikor a válaszadókat arról kérdezték, hogy mi az, ami miatt valószínűleg megnyitnának egy online hírcikket. Míg 54 százalékukat az motiválja, hogy a cím releváns az érdeklődési körüknek, 37 százalékuk szerint fontos, hogy megbízzanak a hírcikket közzétevő hírportálban.

A dezinformációnak és az álhíreknek való kitettség

A válaszadók több mint negyede (28 százalék) úgy véli, hogy az elmúlt hét napban nagyon gyakran vagy gyakran volt kitéve dezinformációnak és álhíreknek. A bolgár válaszadók válaszolták a legnagyobb valószínűséggel, hogy az elmúlt hét napban gyakran találkoztak dezinformációval és álhírekkel, 55 százalékuk szerint „nagyon gyakran” vagy „gyakran”, míg a holland válaszadók mondták ezt a legkevésbé (három százalék „nagyon gyakran” és kilenc százalék „gyakran”). A válaszadók többsége biztos abban, hogy fel tudja ismerni a dezinformációt és az álhíreket: 12 százalék „nagyon biztos” és 52 százalék „valamennyire biztos”. A valódi hírek és az álhírek megkülönböztetésében való bizalom szintje az életkorral csökken, az iskolai végzettséggel pedig nő.