A napfényt az űrbe visszaverő technika lassítaná a felmelegedést, cserében gyorsítaná a malária terjedését

terraformálásA napfényt az űrbe visszaverő technika, amely lassíthatja a globális felmelegedést, maláriát terjesztő szúnyogok populációjának növekedését okozná egy új kutatás szerint.

A klímaváltozás legsúlyosabb következményeinek megelőzése érdekében végzett geomérnökség akár egymilliárddal növelheti a maláriának kitett emberek számát – állapították meg tudósok, akik szerint a Föld éghajlatának mesterséges megváltoztatása jelentős hatással lehet az olyan betegséghordozók terjedésére, mint a maláriaszúnyog (Anopheles). A Nature Communications című folyóiratban megjelent publikáció az első olyan értékelés, amely azt vizsgálja, hogy a geomérnökség alkalmazása milyen hatással lehet a fertőző betegségek terjedésére. A geomérnökség egyfelől a szén-dioxid légkörből való eltávolítását, másfelől a napfény visszaverését célozza, hogy a bolygó kevesebb hőt nyeljen el. Utóbbi egyik módja, hogy olyan részecskéket juttatnak a légkörbe, amely visszaveri a napsugárzást. A The Guardian által ismertetett tanulmány a sztratoszférába juttatott, a beérkező fényt visszaverő areoszolok hatását vizsgálta. A cikk emlékeztet, hogy a napsugárzást visszaverő módszerről gyakran beszélnek az éghajlati igazságtalanságok csökkentésének egyik módjaként, az egészségre gyakorolt lehetséges hatásait azonban ritkán vizsgálták.

A kutatásban a tudósok a malária terjedését modellezték két jövőbeli forgatókönyv szerint, közepes vagy nagy globális felmelegedés mellett, geomérnökséggel és anélkül. A modellek segítségével meghatározták, hogy milyen hőmérséklet járul hozzá leginkább a maláriaszúnyog populációjának növekedéséhez, és kiszámolták, hogy hány ember él a szúnyog által érintett területeken. Megállapították, hogy egyes területeken a magas hőmérséklet elpusztítja a malária kórokozóját, de a terület gyors lehűlése visszafordíthatja ezt a csökkenést, ami a betegség terjedéséhez vezethet. A nagy felmelegedéssel számoló forgatókönyv szerint a geomérnökséggel egymilliárd emberrel több lenne kitéve a malária kockázatának.

Colin Carlson, a Georgetowni Egyetem Orvosi Karának adjunktusa és a tanulmány vezető szerzője szerint eredményeiknek fontos szerepe lehet a döntéshozatalban. A geomérnökség életeket menthet, de egyes országok hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Carlson szerint ha a geomérnökséggel az éghajlatváltozás frontvonalában élő lakosságot akarják védeni, akkor fel kell mérni ennek kockázatait és előnyeit, például a szúnyogok által terjesztett betegségek tekintetében. A tanulmány szerint a geomérnökség egyes helyeken csökkentheti a malária előfordulását, míg máshol növelheti azt. A szerzők mindkét forgatókönyv esetében megállapították, hogy a geomérnökség még a jelenlegi állapothoz képest is jelentősen csökkentheti a malária kockázatát az indiai szubkontinensen, Délkelet-Ázsiában azonban növekedne a kockázat. Ha a bolygó túl meleg az ember számára, a maláriaparazita számára is túl meleg. A bolygó lehűtése vészhelyzetben életeket menthet, de ez a malária visszaszorulását is megfordítaná – foglalta össze Carlson.


 

Next Post

Miket beszélnek? Léder: briliánsak a munkatársaim

pén ápr 22 , 2022
Kinevezése óta először az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) konferenciáján, a SMART 2022-ön adott elő Léder Tamás. A Revolut hazai vezetője szerint a neobank, a maga félmilliónál is több ügyfelével az ötödik legnagyobb bank lenne Magyarországon (Mármint persze csak az ügyfélszám alapján. A -szerk- megj.). A működés és szervezeti […]
Léder Tamás, Revolut

Friss, ropogós