Súlyos bűncselekmények elkövetőit is megilleti a felejtés joga

A német alkotmánybíróság megerősítette az interneten nyilvánosan hozzáférhető személyes adatok töröltetéséhez fűződő jogot, a napokban ismertetett döntés szerint az úgynevezett elfeledtetési jog súlyos bűncselekmények elkövetőit is megilleti, ha a törvénysértés a távoli múltban történt.

A karlsruhei testület elfogadta egy gyilkosságért 1982-ben elítélt férfi alkotmányos panaszát, aki időközben letöltötte büntetését, és kifogásolja, hogy szerepel a teljes neve egy hírmagazin digitális formátumban, az interneten is elérhető cikkeiben. A kétszeres gyilkosságért elítélt férfi 2002-ben szabadult, és 2009 óta igyekszik elérni a kiadónál, hogy töröljék a vezetéknevét az ügyéről szóló cikkekből, amelyek elérhetőek a hírmagazin online archívumában. Keresetét valamennyi bírói szinten elutasították, ezért fordult az alkotmánybírósághoz, amely kimondta, hogy elvárható a kiadótól a kérés teljesítése. Az indoklás szerint egyensúlyba kell hozni a sajtószabadságot és a személyi adatok védelméhez fűződő jogokat. Ez bűncselekmények esetében azt jelenti, hogy aktuális ügyeknél alapvetően elfogadható jogerősen elítélt személyek beazonosítását lehetővé tévő sajtójelentések közlése, de az elkövető azonosíthatóságához fűződő érdek idővel gyengül.

A bíróság egy másik hasonló ügyben is döntött, elutasítva a beadványt. A panaszos igyekszik elérni, hogy a Google online kereső ne kapcsolja össze a nevét a Norddeutscher Rundfunk regionális közszolgálati médiatársaság egy 2010-es beszámolójával. A „Felmondás – a munkaadók piszkos trükkjei” című anyag munkajogi vitákról szól, a panaszos interjúalanyként szerepel benne, egy olyan vállalkozás ügyvezetőjeként nyilatkozik, amelynél munkajogi vitákhoz vezettek felmondási ügyek. Álláspontja szerint neve összekapcsolása a „piszkos trükkök” kifejezéssel rossz fényt vet rá, és ez igaztalan is, mert soha nem használt ilyen módszereket, és különben már nem is dolgozik a vállalatnál. Az alkotmánybíróság helybenhagyta a nő ügyében az észak-rajna-vesztfáliai Cellében működő tartományi felsőbíróság ítéletét, amelyben szintén fontos szerepe van az időnek. A döntés szerint még nem lenne indokolt a kérés teljesítésére kötelezni a keresőprogram üzemeltetőjét, a vállalkozás szabadsága és a nyilvánosság tagjainak tájékozódáshoz fűződő joga egyelőre többet nyom a latban, mint a személyes adatok védelméhez és a magánélet, illetve családi életet háborítatlanságához fűződő jog.