Úttörő a Ludwig Múzeumban

A számítógépes művészet egyik úttörőjeként számon tartott Vera Molnar életműve előtt tiszteleg a Ludwig Múzeum.

Az Á la recherche de Vera Molnar – Vera Molnar művei és kortárs reflexiók című tárlat két részből áll. Az egyik az életmű fontos darabjain keresztül mutatja be az alkotót, a második részben az újmédia művészet nemzetközi kiválóságai, valamint a Budpesten Gács Veraként született Molnart személyesen ismerő alkotók a kiállításra készített munkáikkal tisztelegnek a művész előtt – mondta a tárlat pénteki sajtóbemutatóján Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója. A magyar származású francia képzőművész, Molnar nem sokkal a századik születésnapja előtt, tavaly decemberben hunyt el. Mint elhangzott, a kiállítást a nagy alkalomra tervezték, és annak tervezésében, a kezdeti szakaszban, maga a művész is részt vett. Az Á la recherche de Vera Molnar című tárlat a Ludwig Múzeum, a Stiftung für Kunst und Kultur és a Vintage Galéria együttműködésében valósul meg, de a kölcsönző intézmények, galériák között szerepel mások mellett a Magyar Nemzeti Galéria és a Broich Digital Art Museum is.

Molnar 1947-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskolán fejezte be tanulmányait, majd leendő férjével egy állami ösztöndíjat felhasználva Rómába utazott, hogy nem sokkal később Párizsban telepedjen le, ahol élete végéig élt és alkotott. A hatvanas évektől fordult a matematika és az információelmélet felé, 1968-tól ő lett az egyik első komputerművész. Módszerének a „machine imaginaire” (képzeletbeli gép) nevet adta, digitális rajzokat, geometriai alakzatokon alapuló, algoritmikus festményeket készített. Alapkoncepciója szerint egy rendezett alapstruktúrába helyezett bele „1 százalék rendetlenséget”.

Ikonikus műveket is megcsodálhat a művelt közönség

Máté Zsófia, a kiállítás kurátora a sajtóbejáráson elmondta, hogy Molnart a művészettörténeti vonatkozások ugyanúgy foglalkoztatták, mint a számítógéppel alkotás. A kiállítás címe Vera Molnar A la recherche de Paul Klee című sorozatára utal, felidézve a művész arra tett kísérleteit, hogy saját alkotói módszerei és eszköztára segítségével vizsgálja a számára meghatározó művészettörténeti előképeket – áll a múzeum közleményében, amely kiemeli, Marcel Proust regényfolyamának narrátorához hasonlóan Molnart sem a múlt puszta felidézése, hanem a jelen kontextusában való újraértelmezése érdekelte.

A kiállításon a művész 1950 és 2022 között készült munkái láthatók. Sorozatok százait alkotta meg, ezek közül a Monet (Electra sorozat), Cézanne (Saint Victoire sorozat), Dürer,  Klee előtt tisztelgő széria darabjai is megtekinthetők a mostani tárlaton. Ezek mellett olyan ikonikus műveket is megcsodálhat a közönség, mint a Hipertranszformáció/Diptichon II, A kör négyszögesítése, a Párhuzamosok sárga téglalapokon, a Szakadások/Kék installáció, a Lassú forgó mozgás vagy a 25 egymás mellé helyezve! című mű.

Számítógépes algoritmus rezgésekkel és különböző hangokkal

Josef Broich kezdeményezésére egy sor olyan kortárs művész, aki úgy érezte, Molnar nagy hatást gyakorolt a munkásságára, egy-egy alkotást készített a tiszteletére, ezek a kiállítás második részében tekinthetők meg. A tárlat ezen részének Richard Castelli francia művészeti tanácsadó, producer volt a kurátora. Néhányan, például Arno Beck, Patrick Lichty, Erwin Steller, Iskra Velitchkova, Auréce Vettier és Mark Wilson grafikai megközelítést választottak, Refik Anadol, Snow Yunxue Fu, Mario Klingemann, Frieder Nake, Casey Reas, Antoine Schmitt, Tamiko Thiel és p/, illetve Samuel Yan algoritmusok segítségével generatív műveket hozott létre videó vagy kiterjesztett valóság formátumban.

A kiállítás egyik legérdekesebb pontja az u2p050 alkotói csapat kinetikus szobra, amely egy számítógépes algoritmust mutat meg, rezgésekkel és különböző hangokkal. A kiállítás április 14-ig tekinthető meg a Ludwig Múzeumban.