Süti-kezelés: semmi vagy nem semmi

A Reacty Digital az internetezők adatkezelési tudatosságát, a süti-kezelés tudatosságát és a DSA rendelet ismertségét vizsgálta.

2024. február 17-től minden digitális szolgáltatónak (például piactér, közösségi oldal, tartalommegosztó platform, alkalmazás-áruház, utazási és szállásplatform) az új digitális szolgáltatásokról szóló rendelet szerint kell kezelnie a felhasználók adatait. A rendelet nagyobb kontrollt ad a felhasználók kezébe, kérdés, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel.

Mint kiderült, a tudatosságnak az első szintje, hogy egyáltalán észreveszi-e az internethasználó, hogy hozzájárul valamihez. A 18-79 éves internetező lakosság 87 százaléka emlékszik arra, hogy látott már egy weboldal megnyitásakor süti-kezelési vagy adatvédelmi tájékoztatót, amelynek elfogadásáról nyilatkoznia kellett.

A többség a mindent vagy semmit elvet követi a cookie-k elfogadásakor

Saját bevallás alapján a lakosság tizede olvassa el ezeket a tájékoztatókat és engedélykéréseket alaposan, harmada felszínesen, a többiek nem nézik meg. Az engedélykérésekre adott reakciókban négyféle stratégia van: a legegyszerűbb, és weblapok által is erősen sugalmazott megoldás az összes elfogadása/minden hozzájárulás megadása, amit a lakosság 44 százaléka meg is tesz, 25 százalék úgy, hogy egyáltalán nem olvassa el, mihez járul hozzá. A másik stratégia, amihez felhasználói oldalról több tudatosság és egy kicsivel több energia szükséges, az az „amit csak lehet, elutasítok” hozzáállás, ez a lakosság ötödére jellemző.

A kettő között van az a 17 százalék, aki végig kattintgatja ezeket, és egyedileg dönt, hogy mit fogad el és mit nem, míg hat százalék megpróbál az engedélykéréseken reakció nélkül továbblépni, ha van erre lehetősége, ha nincs, akkor kénytelen a többi opció közül választani, ha meg akarja nézni a tartalmat. Mindkét kérdésben – hogy észreveszi-e, hogy hozzájárul valamihez, és ha igen, akkor mihez kezd vele – az iskolai végzettség és az egy főre jutó háztartásjövedelem alapján a magasabb státuszú lakosok a tudatosabbak.

„A tájékozottság és a tudatosság tipikusan olyan témák, melyeknél hat a kutatási eredményekre a társadalmi elvárás, azaz, hogy mit „illik” válaszolni. Hajlamosak vagyunk ilyen kérdésekben pozitívabb színben feltüntetni magunkat. Ennek elkerülésére minden kutatásunkban hangsúlyozzuk, hogy nincsenek jó vagy rossz válaszok, minket a valóság, a válaszadó őszinte véleménye érdekel, ezzel együtt is a kutatási eredményeink valószínűleg valamelyest felülbecsülik a társadalmi tudatosság szintjét” – jelentette ki Vass Dorottya, a Reacty Digital kutatója.

Amikor nem saját magukról kérdeztük a válaszadókat, akkor négyötödük (83 százalék) vélte általános hozzáállásnak, hogy az emberek nem olvassák el a tájékoztatókat, háromnegyedük (74 százalék) szerint pedig a többség minden cookie-t elfogad. „Ez valószínűleg egy reálisabb kép, mint amit saját magukra vonatkozóan válaszoltak.” – teszi hozzá Vass.

Elvben szükséges, a gyakorlatban inkább zavaró a szabályozás

A lakosság fele hallott arról, hogy 2024. február 17-től minden digitális szolgáltatónak új szabályozás szerint kell kezelnie a honlaplátogatók, felhasználók adatait, ötöde a saját bevallása alapján nagyjából tudja is, hogy mit takar ez a szabályozás.

A rendelet első körben, 2023 augusztusától a nagyobb platformokra (például Google, Meta) volt érvényes, 2024 februárjától viszont már minden digitális szolgáltatóra nézve kötelező érvényű. A szabályozásnak a kisebb platformokra történő kiterjesztése miatt megszaporodtak ezek az engedélykérések 2024 első negyedévében, amit tízből négy internetező érzékelt is. A lakosság kétharmadát zavarja, hogy egyre több weboldal betöltéséhez kell nyilatkozni adatkezelési kérdésben. A válaszadók fele szerint ezek a tájékoztatók bonyolultak, nehezen érthetőek, ugyanakkor szintén a felük elvben egyetért azzal, hogy érdemes elolvasni és tudatosan kezelni a weboldalak adatkezelési tájékoztatóit, kérdéseit. Utóbbi állítással még az ilyen tájékoztatókat el nem olvasók harmada is egyetért, csak ez az elv nem fordul át a gyakorlatba.

A felnőtt magyar lakosság háromnegyede szerint szükséges az online platformok szigorú szabályozása, de csak tízből négyen gondolják azt, hogy az új szabályozás valóban megvalósítja a leírás szerint kitűzött célokat – biztosítja a felhasználók biztonságát, védi az alapvető jogokat, méltányos és nyitott online platformkörnyezetet hoz létre, megakadályozza az illegális és káros online tevékenységeket és a szándékos álhírterjesztést –, és ugyanennyien vélik úgy, hogy emiatt nagyobb biztonságban lennének az online megadott adataik. 71 százalék szerint az emberek többsége nem fogja tudatosabban kezelni hozzájárulásait a szabályozás miatt. Mindez arra enged következtetni, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet csak kis mértékben növeli a felhasználói tudatosságot (nem is ez az elsődleges célja), egyelőre kevesen élnek a nagyobb kontroll lehetőségével.