“Siker”: idén többen választották a szakképzést, mint a gimnáziumot

Tíz év után először 8,5 százalékkal több diák kezdte meg tanulmányait szakgimnáziumban (Korábban ezt az iskolatipust szakközépiskolának hívták. A -szerk- megj.), mint általános gimnáziumban tavaly, ez is jelzi, hogy a szakképzésé a jövő – mondta az innovációs és technológiai miniszter. Palkovics László, aki egyébként a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, elmondta, hogy a kormány támogatásával minden feltétel adott ahhoz, hogy tovább fejlődjön a szakképzés. Palkovics szerint a rendszer figyel a felsőoktatásba továbblépőkre is, 2020-tól a szakgimnáziumok négy plusz egy éves képzési struktúráját a technikumok ötéves képzése váltja fel, ahonnan a diákok gyakorlati tapasztalatokkal léphetnek munkába, illetve a továbbtanulás esetén közvetlenül a szakirányú felsőfokú képzésbe. Emellett a szakközépiskolákat (Ezt az iskolatípust korábban szakmunkásképzőnek nevezték. A -szerk- megj.) hároméves szakképző iskolákká alakítják át (Illetve, ha jól gondoljuk, vissza. A -szerk- megj.), ahol a gyakorlati tapasztalatot az utolsó két év duális képzése biztosítja, a részszakképzést nyújtó műhelyiskolák alapítása pedig azoknak a fiataloknak lesz kedvező lehetőség, akik nem tudják elvégezni az általános iskolát, vagy a hagyományos oktatási környezetben nem tudnak megfelelően teljesíteni – tette hozzá. (Tragédia, hogy gyakorlatilag évente szervezik át a közoktatást, teljesen figyelmen kívül hagyva a szakma véleményét, a gyerekek jövőjével kísérletezve. A -szerk- megj.)

Palkovics korábban azt nyilatkozta, hogy a magyar diploma értéke “nagyon magas”, nincs diplomás munkanélküliség, és mérnöki diplomával lehet a legnagyobb eséllyel azonnal elhelyezkedni. A felsőoktatásban jelenleg 24-26 százalék körül alakul a mérnöki, a természettudományos, a matematikai vagy informatikai hallgatók aránya, de el kellene érni legalább a negyven százalékot.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.