Most már mindegy: nem kellett volna átállni az élelemtermelésre

vadászó ősember barlangrajzEgy nemzetközi kutatócsoport megvizsgálta a gyűjtögető életmódról az élelemtermelésre való áttérést. Eredményeik szerint ez a folyamat kezdetekben a népesség növekedése mellett az egészségi állapotuk romlásához vezetett.

Az ELTE Természettudományi Kar ( ELTE TTK) Embertani Tanszékének közreműködésével készült tanulmány a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) című tudományos folyóiratban jelent meg áprilisban – közölte az ELTE. Az eddigi feltételezések szerint az élelemtermelés megindulását követően (hozzávetőleg 12 ezer éve) a népesség nagymértékben növekedett, ezzel párhuzamosan az általános egészségi állapot jelentősen romlott. A szerzők a felső paleolitikumtól (Kr. e. 36 000) a középső vaskorig (Kr. e. 400) terjedő időszakban Európában élt 167 ember csonttani és archeogenetikai vizsgálatát végezték el.

Mivel a felnőttkori termet létrejöttében a genetikai faktorok mellett a környezeti tényezők (táplálkozás, éhezés, hosszú ideig fennálló gyakori betegségek) befolyásoló szerepe is meghatározó, ezért az általános egészségi állapot rekonstrukciója során a genetikailag meghatározott, tehát potenciálisan elérhető testmagasság és a ténylegesen elért testmagasság összevetése értékes információt nyújt. A kutatás során ezért összevetették a csontok hossza alapján becsült, tehát ténylegesen elért testmagasságot a genetikai háttér alapján potenciálisan elérhető testmagasság értékekkel.

A tárgyalt korszakokból származó maradványok vizsgálata kiterjedt az úgynevezett fizikai stresszjelzőkre (az alultápláltság, a vérszegénység csonttani tüneteire) is. Az eredmények arra utalnak, hogy a testmagasság, a genetikai adatok alapján elérhető magassághoz képest az újkőkorban egyértelműen csökkent(átlagosan -3,82 centiméterrel), majd növekedésnek indult a rézkorban (az újkőkori átlagos magassághoz képest +1,95 centiméterrel) és tovább nőtt a bronzkorban (+2,7 centiméterrel), illetve a vaskorban (+3,27 centiméterrel). A hazai régészeti és embertani kutatást, valamint a genetikai minták kivételét Hajdu Tamás (ELTE TTK Embertani Tanszék) koordinálta.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Next Post

A látszat néha csal!

pén ápr 15 , 2022
Hogy miért annyira izgalmasak a sportmérkőzések? Túl a sportág iránt érzett rajongáson vagy épp a játékosok tiszteletén? Azért, mert megunhatatlan. Még akkor is, ha valaki gurunak érzi magát, ha már komoly tapasztalattal rendelkezik, találkozhat egy olyan meccsel, ami aztán minden papírformát felborít. A Bajnokok Ligájában ez rendszeresen előfordul. Nézzük a […]
sport

Friss, ropogós