Már megint az ózonnal van a baj

Az ózon gyengítheti a Föld egyik legfontosabb hűtési mechanizmusát, így az eddig véltnél jelentősebb üvegházhatású gáz lehet – derült ki egy kutatás eredményéből.

A Kaliforniai Egyetem riverside-i intézménye vezette nemzetközi kutatás eredményei szerint az Antarktiszt körülvevő óceáni vizekben a XX. század második felében tapasztalt felmelegedés majdnem egyharmadát a légkör felső és alsó rétegében lévő ózonszint változásai okozták – írja a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál a Nature Climate Change című folyóiratban megjelent tanulmányt ismertetve. A Déli-óceán fontos szerepet játszik a felmelegedés miatt keletkező többlethő elnyelésében, de gyors felmelegedése befolyásolja ezt a szerepét. Ennek a felmelegedésnek nagy része a kutatás szerint a légkör alsó rétegében bekövetkezett ózonszintemelkedés eredménye.

Az ózon, amely a szmog egyik fő alkotóeleme, szennyezőanyagként már most is veszélyes, de a kutatás szerint az elkövetkező években jelentős szerepet játszhat az éghajlatváltozás előidézésében is. A légköri kémiával foglalkozó Michaela Hegglin, a tanulmány egyik szerzője kiemelte a légszennyezés szabályozásának fontosságát, hogy ezzel meg lehessen akadályozni az ózonszint növekedését és a globális hőmérséklet további emelkedését. A kutatók modellek segítségével szimulálták az ózonszint változását légkör alsó és felső rétegében 1955 és 2000 között, hogy elkülönítsék azokat más hatásoktól, és kiderítsék, milyen hatással vannak a változások a Déli-óceán hőfelvételére.

Az eredmények szerint az ózon csökkenése a felső légkörben és növekedése az alsó légkörben egyaránt hozzájárult az óceán vizének felső kétezer méteres rétegében tapasztalt felmelegedéshez. Kimutatták, hogy az alsó légkörben megnövekedett ózon okozta a Déli-óceánban a vizsgált időszakban megfigyelt felmelegedés hatvan százalékát: sokkal többet, mint korábban gondolták. Ez azért volt meglepő, mert a troposzférikus ózon növekedését elsősorban az északi félteke éghajlatát befolyásoló tényezőként tartják számon, mivel a fő szennyezés ott történik. Az ózon az 1980-as években került a címlapokra, amikor a Déli-sark fölött lyukat fedeztek fel az ózonrétegben, amelyet az iparban és különböző termékekben használt klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC) okoztak. Az ózonréteg azonban létfontosságú, mivel kiszűri a Földet elérő veszélyes ultraibolya sugárzást, ezért nemzetközi megállapodás született a CFC-k gyártásának leállításáról.

Hegglin elmondta: kutatásuk rámutatott, hogy a légszennyezés ózonszintnövekedést okoz a légkör alsó rétegeiben, ami komoly problémát jelent. A tudós szerint olyan hatékony nemzetközi fellépés segíthet, mint annak idején a CFC-felhasználást csökkentő montreali megállapodás.

Az ózon a felső légkörben az oxigénmolekulák és a Nap UV-sugárzása közötti kölcsönhatás révén jön létre. Az alsó légkörben viszont a szennyező anyagok, például a járművek kipufogógázai és egyéb karbonkibocsátások közötti kémiai reakciók következtében alakul ki.