Magyar csillagász fedezte fel a hajnalban felrobbant kisbolygót

Sárneczky Krisztián csillagász fedezte fel azt a kisbolygót*, amelyik hétfőn hajnalban csapódott be a La Manche csatorna térségében.

Sárneczky elmondta, hogy az egy-két méteres égitestet vasárnapról hétfőre virradó éjjel fedezte fel a Piszkéstetői Obszervatórium hatvanéves speciális nagylátószögű Schmidt-tácsövével. Az észlelést követően a kisbolygó hat és fél óra alatt, magyar idő szerint hajnali négy körül érte el a Föld légkörét. „A űrszikláról, amely a felfedezéskor nagyjából 200 ezer kilométerre volt tőlünk, a számítások alapján hamar kiderült, hogy ütközni fog a Földdel, és ez magyar idő szerint hajnali négy óra környékén meg is történt a La Manche csatorna térségében” — mondta, hozzátéve, hogy az ilyen kisbolygók kilencven százaléka elég a légkörben, és csak kisebb darabok érik el a Földet.

A jelenség bevilágította az éjszakai égboltot Dél-Nagy-Britanniában, Északnyugat-Franciaországban, de még Brüsszelből is készültek róla felvételek. Ez a csillagász szerint annak köszönhető, hogy nagyon szerencsések voltak a körülmények: derült volt az égbolt és az esemény lakott terület felett történt. A becsapódott egy-két méteres nagyságú kisbolygó méreténél fogva nem okozhatott volna bajt, mivel nagyjából 30-40 kilométeres magasságban egy nagy robbanást követően szétesett. A Föld légköre védelmet nyújt az ilyen méretű űrszikláktól, azonban az ennél nagyobb (30-40 méteres) kisbolygók lakott területre zuhanva katasztrófát is okozhatnak. Ezért is van nagy jelentősége a Földet súroló kisbolygók megfigyelésének.

Mint mondta, a felfedezés különlegességét az adja, hogy az elmúlt húsz év alatt mindössze hét alkalommal sikerült kisbolygót becsapódás előtt fölfedeznie a csillagászoknak, és ebből három az elmúlt 11 hónapban történt. Ezek közül kettő felfedezése Sárneczky nevéhez fűződik. A sikerhez hozzájárult, hogy 2019-ben egy nagy kamerával bővült a Piszkéstetői Obszervatórium Schmidt-távcsöve, emellett kiépítettek egy országos kamerahálózatot, amellyel a légkörben elégő meteorokat fürkészik. Ezzel az obszervatórium a Föld kozmikus védelmét ellátó távcsőrendszerek élvonalába került. „Ez az eszköz egyedülálló a térségben, ennél erősebb távcsövek csak Amerikában vannak, így méltán büszkék lehetünk rá” – mondta a csillagász.

*Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, egy méterestől akár ezer kilométeres átmérőig terjedő, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely nem rendelkezik atmoszférával, és csillag körül kering. A legtöbb kisbolygó feltehetően a protoplanetáris korongból származik, melyek nem álltak össze bolygóvá a csillagrendszer kialakulásakor.