Két-háromszoros a kutatócsoportok túljelentkezése az ELI ALPS-ban

Két-háromszoros a kutatócsoportok túljelentkezése a szegedi lézerkutató-központban, az ELI ALPS-ban.

Szabó Gábor, fizikus, akadémikus, az ELI-Hu Nonprofit Kft. ügyvezetője a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program monitoring bizottságának látogatásán azt mondta, a három helyszínen – Szeged mellett Prágában és Bukarestben – megvalósult ELI ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source) olyan európai projekt, amely az indulás pillanatában azt tűzte ki célul, hogy a világ számára élenjáró legyen. A szegedi központ kialakításának célja az volt, hogy minél szélesebb felhasználói csoport részére nyújtson kutatási lehetőséget valóban a lézerfizika élvonalába tartozó eszközökkel.

A Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier idén fizikai Nobel-díjjal elismert munkásságához szorosan kapcsolódó szegedi kutatóintézetben rendkívül rövid, attoszekundumos fényimpulzusok létrehozására képes lézerforrások működnek. Ezekkel a leggyorsabb fizikai folyamatok, így az elektronok mozgása is vizsgálható – közölte Szabó. A professzor úgy fogalmazott, a kutatóintézetben azon dolgoznak, hogy „az eddig is megérdemelt Nobel-díj még inkább megérdemeltté váljon”. Az, akinek az attoszekundumos lézerfizika területén kutatási ötlete van, az ELI ALPS-ban meg tudja valósítani, mert a megfelelő eszközök és tudás is rendelkezésre áll.

Napelempark fogja fedezni a villamosenergia-igények negyedét

A központ évente kétszer tesz közzé felhívást a kutatócsoportok számára, az ötleteket pedig nemzetközi zsűri bírálja el. A legutóbbi – a közelmúltban lezárult – felhíváson két-háromszoros volt túljelentkezés – mondta Szabó. A jelentős részben uniós forrásból felépült szegedi központ évente hat és tízmilliárd forint közé eső működési költségeinek nyolcvan százalékát a kutatási konzorciumhoz csatlakozott tagországok befizetéseiből fedezik, húsz százaléka ipari felhasználóktól származik majd – közölte az ügyvezető.

A működési költségek jókora részét az épület kísérleti tereiben szükséges állandó hőmérséklet és páratartalom biztosításához használt villamos energia teszi ki. Ezért hamarosan elkezdődik egy napelempark építése, amely elkészültekor az éves villamosenergia-igény negyedét biztosítja majd, így -Szabó szerint- az ELI ALPS lesz az első olyan tudományos nagyberendezés, ahol számottevő arányban használnak megújuló energiát.

Az ELI ALPS-ban folyó kutatások közül a professzor a nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárás fejlesztését emelte ki. A szakemberek olyan lézeres neutronforrás kifejlesztésén dolgoznak, amellyel a hosszú felezési idejű nukleáris hulladékot stabil vagy gyorsan lebomló maggá, magokká tudják alakítani. A kidolgozott megoldás „melléktermékeként” már új radiológiai terápiás eljárások fejlesztése is folyik.