DE: annyi a lítium-alapú akkumulátoroknak?

Újratölthető cink-levegő akkumulátor környezetbarát, nagy teljesítményű prototípusát fejlesztették ki a Debreceni Egyetem (DE) természettudományi és technológiai karának kutatói.

Az új típusú energiatároló cellulóz alapú, biológiailag lebomló anyagokat használ adalékanyagként és membránként, a fejlesztés már a léptéknövelés fázisában tart — közölte a DE sajtószolgálata. Közleményük szerint a megújuló energia hasznosíthatóságát, annak tárolási lehetőségeit hosszú ideje kutatják a DE alkalmazott kémiai tanszékének munkatársai.

A mai lítium-akkumulátoroknál behatárolja a további fejlődést, hogy kapacitásuk korlátozott és az újrahasznosíthatóságuk körülményes — amiről pedig nem írtak a közleményükben: gyártásuk rettentően környezetszennyező, rengeteg vizet igényel. Mindezek miatt nehéz beilleszteni a körforgásos gazdaságba, ami a hosszú távú gazdasági és környezetvédelmi célokat mindenképp korlátozza.

Számos kutatás zajlik a lítium-alapú rendszerek ezen nehézségeinek megoldására, illetve a lítium más fémekkel történő kiváltására. „Ilyen például a mi fejlesztésünk, amely cinkanódot alkalmaz. A cink-levegő akkumulátorok ennek is egy különleges válfajai, hiszen amellett, hogy cink az anódunk, a katódfolyamatnál a levegőből nyerünk oxigént” — jelentette ki Nagy Tibor, a kutatást végző tanszék docense, aki szerint a rendszer másik előnye, hogy nagy elméleti kapacitással rendelkezik, mindezek alapján ez a lítium-alapú akkumulátorok egyik legígéretesebb alternatívája.

A léptéknövelés fázisában van a fejlesztés

A részletekről elmondta: nem csak egy fél cellát vizsgáltak, amit gyakran tesznek kutatások során, hanem összeraktak egy teljes cink-levegő rendszert, ami már önmagában is alkalmazható akkumulátornak. Így készítették el a prototípusukat, ami használható az elektromos energia tárolására. A különlegessége a rendszernek, hogy egyszerűen egy cinkanódot és aktív szénkatódot alkalmaztak, mindkettő nagyon olcsó. További előnye, hogy nem használtak katalizátort, ezáltal a prototípusban nincs nehézfém. Az energiatárolás a katód-oldalon a levegőből kinyert oxigén segítségével valósul meg – magyarázta Nagy.

Hozzátette, hogy a prototípus a hagyományos cink-levegő rendszerekhez viszonyítottan kisebb munkafeszültség tartományban működik, ami lehetővé tette, hogy jóval kíméletesebb körülmények között dolgozzon az akkumulátor. Ennek hatására stabilabb működést tudtak elérni, háttérbe szorultak a káros, a kapacitást és az élettartamot csökkentő folyamatok. A rendszer könnyen előállítható, egyszerű, olcsó és könnyen újrahasznosítható, gyakorlatilag problémamentes.

A prototípus elkészült, most a léptéknövelés fázisában arra koncentrálnak, hogyan lehet a teljesítményét úgy növelni, hogy a pozitív tulajdonságokat megtartsák. Elsősorban a kapacitás növelésén dolgoznak, de a cellák összekapcsolását is elvégezték, hogy növeljék a kimenő feszültséget.