A régészeknem is segít az informatika

Az MTA régészei 230 millió éves ökoszisztémát kutatnak Villányban. A kutatócsoport a fosszíliákat centiméteres pontosságú GPS-mérésekkel kiegészítve háromdimenziós térképen rögzítette.

230 millió éves ökoszisztémát kutatnak egy a közelmúltban felfedezett, triász időszaki ősgerinces-lelőhelyen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport tagjai Villányban, ahol a legősibb dinoszauruszfajok, valamint teknősök vagy emlősök közvetlen elődeinek maradványai kerültek elő. Az 2012-ben felismert villányi lelőhelyen mára több ezer középső és késő triász kori ősgerinces, köztük porcos és csontos halak, Nothosauria és Placodontia hüllők, Tanystropheus-rokon Archosauromorphák és eddig közelebbről meg nem határozott páncélos őshüllők csontjai kerültek elő – olvasható az MTA közleményében, amely szerint a paleontológusok emellett folytatták az iharkúti dinoszaurusz-lelőhely módszeres feltárását is.

Magyarország legnagyobb dinoszaurusz-lelőhelyén immáron a tizenhatodik ásatást végezték el idén, ezzel majd 600 négyzetméterre nőtt az eddig feltárt terület mérete. A bakonyi dinoszauruszok, valamint a hazai mezozoikumi ősgerincesek kutatására létrejött kutatócsoport a fosszíliákat centiméteres pontosságú GPS-mérésekkel kiegészítve háromdimenziós térképen rögzítette. Az iharkúti csonttemető virtuális modellezésével a paleontológusok szerint lehetőség nyílik annak megértésére is, hogy miként és mennyi idő alatt zajlott le az a folyók megáradásához kapcsolható természeti katasztrófa, amely a dinoszaurusztetemek és -csontok tízezreinek összehordásáért felelős a lelőhelyen, ahol az egyik legnagyobb felfedezés az Ajkaceratops maradványainak megtalálása volt. Ezzel elsőként igazolták a kutatók, hogy a Ceratopsia dinoszauruszok Európa kréta időszaki szigetvilágát is benépesítették.