A duális oktatás után jön a duális innováció

Megszavazta a parlament Magyarország új innovációs stratégiáját, a Neumann János Programot (NJP), amelynek fókuszában az egyetemek, valamint a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása áll.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közleménye szerint a minisztérium stratégiai intézkedéscsomagjának középpontjába a tudás alapú gazdaság megerősítése került a meglévő intézmények fejlesztésén, valamint új programok megvalósításán keresztül. Az elmúlt években -állítólag- megújult és megerősödött a magyar felsőoktatási, kutatási és innovációs élet, és mindezt jelentős forrásbővülés követte. Az NJP kilenc pontban határozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a magyarországi gazdaság erősödéséhez, és lehetővé teszik a tudásalapú, magas hozzáadott értéket termelő gazdaság innovációs pilléreinek kialakítását.

„A program kilenc fő intézkedése keretében nemzetközi pályára állítjuk a magyar kutatásokat, és piacra segítjük az innovációs ötleteket. Az egészséges élet, a zöld átállás, a digitális átállás és a biztonság köré fókuszáljuk innovációs befektetéseinket. Emellett kiszámítható életpályát biztosítunk a magyar kutatók számára, kedvezményt adunk a hazai vállalkozások és feltalálók számára a szabadalmi eljárásokban, és ösztönözzük az innovációs tevékenységeket a tudományos előmenetelben is. Segítjük továbbá a kutatási eredmények hasznosítására létrejött vállalkozások forrásbevonását. Az egyetemek és a gazdaság együttműködésének tereként létrehozzuk a Tudományos és Innovációs Parkokat és kiterjesztjük az innováció támogatását az egész Kárpát-medencére”… (És ha mindez nem elég, „akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig”. A -szerk- megj.) A stratégia célja, hogy biztosítsa azokat a feltételeket, azt a támogató környezetet, ahonnan elindulhatnak korunk Neumann Jánosai” — mondta Hankó Balázs, a KIM innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a parlamenti zárszavában.

A törvénycsomag részeként az ELKH kezdeményezésére a Magyar Tudományos Akadémiától einstandolt kutatóintézet-hálózat szeptember 1-jétől Magyar Kutatási Hálózat néven folytatja munkáját. Az átnevezés célja, hogy a magyarországi és a nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztéma tagjai körében egyaránt a név alapján könnyen és egyértelműen beazonosítható legyen a független magyarországi kutatási hálózat, hozzájárulva ezzel Magyarország ismertségének és elismertségének növeléséhez a nemzetközi színtéren. A kormány az NJP révén célul tűzi ki, hogy Magyarország 2030-ra az unióban a jelenlegi 21. helyről a legjobb 10 közé, világszinten pedig a mostani 34. helyről a legjobb 25 innovátor ország közé kerüljön. (Ugyan már! Előbb lesz az unióban az első tízben Ukrajna, mint Magyarország. A -szerk- megj.)