Megtalálhatták az időskori hanyatlás okait

Az időskorral bekövetkező hanyatlás lehetséges magyarázatát adta meg egy új kutatás. A tudósok „katasztrofális” változást fedeztek fel a vérsejtek összetételében, eredményeik azonban az öregedési folyamatot lassító új terápiák lehetőségét vetíti előre – számolt be a The Guardian.

A kutatócsoport a születéstől minden korosztályban vizsgálta a vérsejteket. A cambridge-i kutatók az elemzés során felfedeztek egy olyan folyamatot, amely idősebb korban „katasztrofális” változást idéz elő a vér összetételében, ennek következében megnő a vérrák és a vérszegénység kockázata, és romlik a fehérvérsejtek hatékonysága a fertőzések elleni küzdelemben. A tudósok szerint hasonló változások a bőrtől az agyig az egész szervezetben lezajlanak, és ez lehet az oka annak, hogy míg az emberek gyakran évtizedekig egészségesen öregednek, hetvenéves koruk után gyorsabb hanyatlás következik be. Peter Campbell, a tanulmány egyik vezető szerzője, a cambridge-i Sanger Intézet programvezetője elmondta, hogy kutatásuk végső célja az öregedési folyamat lelassítása lehet.

Az öregedés összetett folyamat, a tudósok eddig arra következtettek, hogy a sejtekben fokozatosan felhalmozódó mutációk rontják a szervezet megfelelő működését. A legújabb kutatás szerint azonban ez az elgondolás téves vagy hiányos, és a hanyatlásért inkább az időskorban dominánssá váló „önző” sejteket teszik felelőssé. A Wellcome-MRC Cambridge-i Őssejtintézet tudósaival együttműködve Campbell és kollégái vérsejteket vizsgáltak minden korosztályban a csecsemőkortól hetven-nyolcvan éves emberekig. Megállapításuk szerint a 65 év alatti felnőttek csontvelőjében a vörös és fehérvérsejtek széles skáláját a húszezer – kétszázezer különböző típusú őssejtből álló változatos populáció termeli. A 65 éven felülieknél azonban merőben más a helyzet: vérsejtjeik körülbelül fele mindössze tíz vagy húsz különböző őssejtből származik, drámaian csökkentve a páciens vérsejtjeinek sokféleségét, ami kihat az egészségi állapotára.

A Nature tudományos folyóirat friss számában publikált tanulmány szerint a vér előállításában részt vevő őssejtek idővel mutációkat gyűjtenek, de ezek többsége ártalmatlan. Ám ha a ritka „vezető” mutációk az őssejteket gyorsabb növekedésre késztetik, gyakran rosszabb minőségű vérsejteket termelnek. A harminc-negyven éves embereknél ez még nem okoz problémát, de hetven éves kor felett ezek a gyorsan növekvő sejtek kezdik uralni a vérsejttermelést. Campbell szerint a hetvenéves kor után beütő exponenciális növekedés magyarázza a hirtelen változást, azt, hogy miért válik törékenyebbé az ember. A gyorsabban növekvő vérőssejtek összefüggésbe hozhatók a vérrákkal és a vérszegénységgel, és azzal is, hogy az ember kevésbé tud ellenállni a fertőzéseknek vagy viseli rosszabbul a kemoterápiát. Campbell hozzátette: más szervekre is kiterjeszthető elméletük. Ezért a kutatók most ugyanezt a folyamatot akarják megtalálni a bőrben, hogy megértsék, miért vezet az öregedés ráncosodáshoz és miért gyógyulnak lassabban a sebek.