Merevlemez helyett jön a DNS?

 

William Shakespeare 154 szonettjét, valamint Martin Luther King Van egy álmom című beszédének egy részét is  mesterségesen létrehozott DNS-molekulákra tároltak amerikai és brit kutatók, akik szerint az új technika könnyen lehetővé teheti a világon lévő valamennyi adat tárolását – merevlemez helyett biológiai adathordozón. A DNS-molekulákon való adattárolás sokkal kisebb teret igényel, mint bármely más forma. Például az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN jelenleg 90 petabájt (90 millió gigabájt) adatot őriz 100 merevlemezen. A Nick Goldman vezette EBI-munkacsoport által kidolgozott módszer szerint mindez az adat 41 grammnyi DNS-en tárolható. Ráadásul az információ megőrizhető akár ezer évig, hideg, száraz és sötét körülmények között is – magyarázta Goldman, összehasonlításképpen a több ezer éve kihalt állatok DNS-ének napjainkban történő feltárását említve. A DNS-tárolók használatának előnye a merevlemezekkel szemben az is, hogy nincs szükség elektromos áramra. Ráadásul az adattárolók, mint például a mágnesszalagok egy évtized alatt elhasználódnak. A kutatók elismerik, hogy a DNS-molekula szintetizálása és elemzése miatt módszerük igen drága, mivel költséges berendezések, például DNS-szekvenáló is kell hozzá, ám úgy vélik, hogy az egyre újabb technológiák sikerül a DNS-adattárolást olcsóbban megvalósítani. Az EBI adatai szerint jelenleg mintegy három zettabájtnyi (háromezer milliárd gigabájt) adatot őriznek globálisan — írja az MTI.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.