Infotainment

Angol: információ + szórakoztatás (information + entertainment)

1. Az információ szórakoztató formában történő átadására utaló szóösszetétel. A televíziós hírműsornak, ill. a showműsornak ma már egyre kevésbé szokatlan elegyeként megjelenő műsor-karakter. Már az 1936-os berlini olimpia eseményeit bemutató televíziós közvetítések, illetve filmhíradók készítői arra törekedtek, hogy a tényszerű tudósítások mellett (sőt esetenként azok rovására) lenyűgöző látványosságot nyújtsanak nézőiknek. A hírműsorokban megjelentek a filmsztárok és híres énekesek magánéleti drámáiról, a szórakoztatóipar eseményeiről szóló tudósítások, melyek olyan (vagy esetenként sokkal nagyobb) média-nyilvánosságot kaptak, mint az országos vagy nemzetközi horderejű politikai, gazdasági döntések -, noha a szórakoztatóipari információk valós hírértéke erősen vitatható.

Az infotainment ma még inkább a kereskedelmi médiában megjelenő hírműsorokra jellemző, mint a közszolgálati adók hírműsoraira. A témaválasztásban éppenúgy, mint a műsor felépítésében és kivitelezésében előszeretettel alkalmazzák a különféle showműsorokra jellemző megoldásokat (műsorvezetői szerepértelmezés, igényes látványvilág, dinamikus közelképek, gyors vágások, hatásos kommentárok, szenzációtematika). Mindennek az oka a közönségért folyó, egyre élesedő verseny.

Az infotainment térhódítását a televíziós műsorkészítők rendszerint a nézői elvárásokkal igazolják. Michael Medved (amerikai publicista) Infotainment vagy információ című cikkében (1999) három tényezőt említ: a rossz hírek vonzerejét, a lecsökkent idejű koncentrációs képességet és a felszínességet. Amennyiben egy hírműsor biztosítani szeretné nézettségét az ingergazdag főműsoridőben, alkalmazkodnia kell az erőteljes és tetszetős szövegképzéshez ugyanúgy, mint a befogadó erősen szórt figyelméhez. Más kutatások az infotainment káros, valóságtorzító hatására hívják fel a figyelmet, amelynek következtében a közönség világról alkotott képe a való világ televíziós reprezentációjához igazodik. (Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára. Korona, 2002.)

2. A tájékoztatás és a szórakoztatás összefonódását jelölő fogalom. Különösen a média privatizációja során előkerülő jelenség. Általában pejoratív értelemben használják, a hírek lebutítására utalva. (Denis McQuail: A tömegkommunikáció elmélete, Budapest, Wolters Kluwer 2015)

3. Az infotainment az autó azon szoftver- és hardvergyűjteménye, ami működteti a képi- és hangrendszereket. Kezdetben ez még az olyan extrákat jelentett, mint a rádió, ami később kazettáról, CD-ről és egyéb hordozóeszközről is le tudta játszani a zenét. Az idő előrehaladtával egyre kifinomultabbá váltak az infotainment-rendszerek, amiket az autógyártók, beszállítók és szoftverfejlesztők közösen alakítottak. A cél egyértelműen az, hogy minél praktikusabb és biztonságosabb legyen a használatuk. Később néhány gyártó a saját rendszerét kezdte el fejleszteni. Ez azonban nem mindenkinek sikerült tökéletesen, a Ford például abba is hagyta a MyFord Touch fejlesztését a rendszerüket ért kritikák hatására. Feltétlen meg kell említeni a GENIVI Alliance-t, ami egy non-profit szervezet és olyan nevek alapították, mint a BMW, Delphi, General Motors, PSA-csoport. Az alapítás óta 140 tagra hízott a szövetség, amely így egy globális hálózatot nyújt a tagjainak, ennek keretén belül nyílt forráskódú rendszereket hoznak létre. (Forrás: alkatreszek.hu)