Továbbra is sikeres a hazai e-kereskedelem

A megkérdezett marketingszakértő szerint érdemes visszatekinteni a koronavírus-járványt megelőző időszakra annak érdekében, hogy relatív valós képet kaphassunk a várható trendekről. A 2019-ig a hazai online piac növekedése hozzávetőlegesen évi 15-20 százalék körül alakult, minimális lassulás mellett. 2020-ra vonatkozóan 16-18 százalékos növekedést prognosztizáltunk, persze még a veszélyhelyzet kihirdetése előtt.

2020 az e-kereskedelem éve volt, hiszen az online piac korábban elképzelhetetlen mértékű növekedést produkált, aminek eredményeként a teljes évre vonatkozó növekedés elérte a 45 százalékot – ez derül ki az Árukereső és a GKI Digital közös jelentéséből. Nem túlzás azt állítani, hogy a hazai online kereskedelem egy év alatt hármat lépett előre.

A marketingszakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy ma idehaza természetesnek vesszük az elképesztő 2020-as növekedést, hiszen elsősorban a pandémiának köszönhető. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a kontinens nagy részén egészen más hatásokat idéztek elő a korlátozások és lezárások. Európában az összesített eredmények a gazdasági bizonytalanság miatt kisebb visszaesést okoztak, miközben a hazai e-kereskedelem szárnyalt.

Nem könnyű meghatározni, mi vezethetett ekkora különbséghez, de feltételezhetők bizonyos trendek; a nyugati visszaesés után pozitív visszapattanás várható, a 2020-as növekedést azonban szinte képtelenség idén jelentősen fokozni. A legtöbb szakértő szerint a bázis teljesítése sikerként lenne elkönyvelhető.

Mindeközben sokan úgy vélik, hogy a hazai és az európai e-kereskedelem jelentős változások előtt áll. Ennek egyik kiváltója a július elsején bevezetett áfaszabály-módosítás lehet, aminek következtében jelentősen csökkenhetnek a vállalkozások adminisztratív terhei. Ezidáig a külföldre is kereskedő webáruházaknak gyakorlatilag annyiféle módon kellett áfát fizetniük, ahány országba szállítottak. Mostantól erre nincs szükség, hiszen a kereskedőknek csupán a hazájukban kell benyújtaniuk a bevallásukat, a befizetett összeget pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal osztja szét az arra jogosult országok között.

Ha nem is ekkora, de mindenképpen nagy horderejű változást idézhet el a „süti-armageddon” néven elhíresült változás, ami a harmadik féltől származó adatok elérésének korlátozását foglalja magába. Egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy a kivezetett adathasználat helyett milyen alternatív megoldások lesznek elérhetők, illetve az sem tisztázott, hogy a Google mikorra időzíti ezt a változást, de annyi bizonyos, hogy a digitális marketing egyik legfőbb „összetevője” válik hiánycikké.

Összességében kijelenthető, hogy a változások elősegítik a külföldi terjeszkedés felgyorsítását, ami nagyszerű lehetőséget jelent a hazai e-kereskedelem szereplői számára a külföldi terjeszkedésben. A megkérdezett szakértő szerint többen az Extreme Digital külföldi webáruházainak példáját fogják mintaként tekinteni (lásd: edigital.sk, edigital.bg), de tudható az is, hogy a régió online kereskedői nagyobb számban érkeznek majd a magyar piacra. A szakértő szerint a folyamat mindenképpen előnyére válik a hazai e-kereskedelem egészének, de alkalmazkodást követel meg a kereskedők részéről.