Kriptovaluta: öt évre visszamenőleg lehet amnesztiát kapni

A kriptovaluták után is május 20-áig kell bevallani a személyi jövedelemadót; addig dönteni kell arról, hogy az adózó a még tavaly érvényes vagy az új szabályok szerint adózik-e, igénybe veszi-e az adóamnesztiát, és hogy milyen költségeket számol el – hívja fel a figyelmet a LeitnerLeitner adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló cégcsoport.

Jancsa-Pék Judit, a csoport vezető tanácsadója, partnere szerint a kriptovaluták adózása a korábbinál sokkal átláthatóbbá és kedvezőbbé vált. Már idén is lehetőség van a tavalyi kriptojövedelmekre az előnyösebb, 2022-es szabályokat választani, de dönteni kell arról, hogy bizonyos korlátozó szabályok és buktatók miatt melyikkel lehet összességében kevesebb adóval terhelni az államháztartást. Eddig a kriptovaluta bányászatából származó bevételeket a magánszemélyek önálló tevekénységéből származó jövedelem, a kriptoeszközök adás-vételéből származó nyereséget pedig az egyéb jövedelem szabályai szerint adóztatták. Az első esetben a tényleges adókulcs 27,45 százalékos, a másodiknál 26,535 százalékos volt. Ugyanakkor mindkettőre lehetett kedvezményeket – például családi, első házasok kedvezményét – érvényesíteni.

A kriptovalutákat olyan érték vagy jogok digitális megjelenítőjeként határozta meg az új jogszabály, amelyek megosztott főkönyvi vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházhatók és tárolhatók. A kriptovalutákból származó jövedelmekre új adózási kategóriát hoztak létre: mostantól a nyereség után a magánszemélyeknek csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetniük akkor, amikor a kriptoeszköz kikerül a virtuális térből, vagyis amikor átváltják azt hagyományos pénzre vagy bármilyen más értékre. Adókedvezmények azonban ebből már nem érvényesíthetők, és a kedvező szabályok csak a bárki számára elérhető ügyletek esetében alkalmazhatók, a zártkörű tranzakcióknál nem.

Ugyanakkor nem kell adót fizetni, ha a bevétel nem haladja meg a minimálbér tíz százalékát, és ugyanazon a napon más hasonló ügyletből nem szerez bevételt az adózó, valamint egy évben a bevételek összege nem haladja meg az adott évi minimálbér értékét. Az igazolt kiadásokat és költségeket le lehet vonni a bevétel összegéből, és az aktuális adóévet megelőző két évben keletkező veszteségeket a jövőben adókiegyenlítésként fel lehet majd használni, ha ezeket a bevallásban feltüntetik. Emiatt „nem éri meg” adózási szempontból a kriptoeszközöket hosszú távon tartani, mert a korábbi költségek az adózó nyereségét már nem tudják csökkenteni. Példaként említik, hogy ha valaki a 2021-re az új szabályokat alkalmazza, már a 2021-es évről szóló (vagyis május 20-ig) adóbevallásban fel kell tüntetnie a veszteségeket az adókiegyenlítés későbbi használatához.

Az adó alapjának kiszámításához minden átváltásról, vásárlásról és költségről pontos nyilvántartást kell vezetni. Meg kell különböztetni például a háztartási áramfelhasználást a bányászat energiaigényétől. Akik eddig nem adóztak kriptobevételeik után, öt évre visszamenőleg adóamnesztiát kapnak, amely a 2022-es bevallásban lesz érvényesíthető. Korábbi nyereségüket az új, jóval kedvezőbb adózás mellett vehetik figyelembe, alkalmazhatják rájuk a 2022-es szabályokat. Erre akkor van lehetőség, ha az érintett 2021 előtt nem vallott be kriptoeszközből származó jövedelmet, és valamennyi kriptoeszközre kötött ügyletére a 2022-es adózást választja. A szabályozás logikája szerint az adóamnesztia körében a korábbi bevételekkel szemben az akkori költségeket is figyelembe lehet venni, de ezt az értelmezést csak az alkalmazási gyakorlat vagy az előzetesen kért NAV állásfoglalások fogják minden kétséget kizáróan igazolni.