Ide érdemes lenne átköltöznie majd az emberiségnek

Az emberiséget régóta foglalkoztatja, hogyan alakult ki a Föld és a Naprendszer. Bolygónk jelenlegi állapotából kiindulva a tudósok vissza tudták követni a Föld történetét a kezdetekig.

Ma már tudjuk, hogy a Föld abból a porból alakult ki, amely 4,5 milliárd évvel ezelőtt korong alakban körülvette a bébi Napot. A Naprendszer eredete olyan távoli fiatal csillagok keresésével is tanulmányozható, mint amilyen a Napunk is lehetett kialakulásakor. Egy ilyen csillagot figyelt meg egy nemzetközi kutatócsoport Varga József, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa vezetésével és több magyar kolléga részvételével. A csillagot körülvevő korongban lévő por anyagösszetételének vizsgálatával a kutatók elsőként szolgáltattak kézzelfogható bizonyítékot vas jelenlétére, amit a fiatal csillagok körüli korongok porában eddig csak gyanítottak.

A kutatók által most vizsgált rendszer a tőlünk ötszáz fényév távolságban levő HD 144432 jelű fiatal csillag, amelyet egy poros korong vesz körül. A kutatók az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei Paranal Obszervatóriumának VLTI interferométerével térképezték fel a korongot. Az új adatok eddig sosem látott részleteket fedtek fel a korong belső régiójáról, megmutatva, hogy a por három gyűrűben koncentrálódik. Ez az első alkalom, hogy ennyire összetett gyűrűs szerkezetet észleltek egy csillag körüli korong belső régiójában. A Naprendszerrel összehasonlítva a HD 144432 legkisebb gyűrűje a Merkúr pályáján belül helyezkedne el, a második gyűrű akkora, mint a Mars pályája, a harmadik gyűrű pedig közel van a Jupiter pályájához.

Fontosak a gyűrűk

A legtöbb esetben a Naprendszerünkön kívüli úgynevezett exobolygók túl kicsik és halványak ahhoz, hogy közvetlenül megfigyelhetők legyenek. De a kellően nagy tömegű bolygók, ha már létrejöttek egy fiatal csillag körüli korongban, réseket nyitnak a pályájuk mentén. Ezért a HD 144432 korongjában a gyűrűk között akár Jupiter-tömegű bolygók is rejtőzhetnek.

A kutatók a korongban lévő por anyagának összetételét is megvizsgálták. Ebben olyan kémiai elemeket – magnéziumot, szilíciumot, oxigént – találtak, amelyek a Föld leggyakoribb építőelemei közé tartoznak. Ezek mellett vas jelenlétére utaló jeleket is találtak. A vas jelenlétét a fiatal csillagok körüli korongok porában eddig csak gyanították, de az új tanulmány elsőként szolgáltat rá kézzelfogható bizonyítékot. Az is figyelemre méltó, hogy a por vasban gazdagnak, viszont szénben szegénynek tűnik, ami hasonló ahhoz, amit a Föld kialakulásakor is feltételezünk. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a Föld és a Naprendszer többi kőzetbolygójának kémiai összetétele nem kivételes, hanem meglehetősen gyakori lehet galaxisunkban.

A Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet egyik nagyon sikeres, nemzetközileg is elismert témája a csillagok és bolygók keletkezése. A HD 144432-vel kapcsolatos tanulmányt is jegyző kutatócsoport több éve alkalmazza az interferometriai technikát a nagyon kis látszó méretű csillag körüli korongok megfigyelésére. A VLTI négy óriástávcső jelét egyesíti egyetlen sokszoros felbontású méréssé. Példaként a VLTI felbontóképességével meg lehetne számolni egy katicabogár pöttyeit 40 km távolságból. A publikáció első szerzője, Varga ennek a technikának, különösen a VLTI MATISSE műszerének a specialistája, aki ehhez hasonló különlegesen nagy felbontású megfigyelések alapján tervezi jobban megérteni, hogyan alakulnak ki a bolygórendszerek.