Hatályba lép a Pekingi Szerződés az audiovizuális jogvédelemről

Biztossá vált, hogy hatályba lép az audiovizuális előadóművészek vagyoni jogait globálisan rögzítő Pekingi Szerződés.

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által 2012-ben elfogadott dokumentum végrehajtásának megkezdéséhez arra volt szükség, hogy legalább harminc állam ratifikálja. Ez most Indonézia csatlakozásával megvalósult, így 2020. április 28-tól az audiovizuális előadások létrehozásában résztvevő előadóművészek az említett harminc országban, köztük Magyarországon jogdíjban részesülnek a produkciókból származó bevételekből – közölte az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI). Az egyezményt Magyarország még 2012-ben aláírta, ratifikálása azonban az EU-n belül megosztott hatáskör, így a tagállamok egyedül nem járhatnak el. Az Európai Unió 2013 óta az aláírók között van, de a ratifikálás ügyében érdemi lépést mindeddig nem tett. Gyimesi László, az előadóművészek jogainak képviseletét Magyarországon ellátó EJI elnöke a szerződés hatályba lépésének jelentőségét a színészek jogai tekintetében a mintegy hatvan évvel ezelőtt elfogadott Római Egyezményhez hasonlította, amely a zenészek rádiós játszási jogdíjait alapozta meg. Mint fogalmazott, a mostani hatályba lépés az előadóművészi jogok szélesítésének jelentős állomása lehet.

Tomori Pál, az EJI igazgatója a fejleménnyel kapcsolatban hangsúlyozta: az egyesület és jogelődjei mintegy 25 éve dolgoznak azon, hogy ha egy mozifilmet leadnak a tévében, akkor a színészeknek ezért ugyanúgy járjon a jogdíj, mint a zenészeknek egy hangfelvétel rádiós lejátszása után. „A Pekingi Egyezmény hatályba lépése reális esélyt teremt arra, hogy ez a jogdíj nálunk is előírás legyen. Ha használják a művész felvételét, közönséget vonzanak vele, reklámidőt adnak el vele, tehát az így szerzett bevételből részesüljön az az előadóművész is”. Rajkai Zoltán, a Katona József Színház színésze, az EJI Színművészek Jogdíjbizottságának tagja, a Szídosz Szinkron Alapszervezetének elnöke elmondta: a Pekingi Szerződés hatályba lépése a szinkronszínészek helyzetén is javíthat, hiszen pályafutásuk során több ezer produkcióban kölcsönzik hangjukat az eredeti nyelven megszólaló sztároknak, de alkotómunkájuk elismerése eddig nem volt megfelelő.

Az EJI 2019-ben mintegy kétmilliárd forint jogdíjat fizetett ki a hazai és külföldi előadóművészek számára.