A fogyókúra veszélyes, inkább maradj dagadt

kover-sovanyAz Intel Security “Az internetes biztonság diétája: Az vagy, amire kattintasz” című felmérése szerint a fogyasztók 88 százaléka tisztában van az internetes keresés potenciális veszélyeivel, de ennek ellenére is rákattintanak fogyókúrát vagy fitneszt reklámozó linkekre. Kiderült, hogy májusban ezek a csalások azért is különösen hatékonyak, mert a nyári strandszezonra készülve sokan most kezdenek diétázni, és az internetről informálódnak a leggyorsabb, leghatékonyabb fogyókúrás módszerekről, hogy a nyaralás idejére csúcsformába lendüljenek. Ebben az időszakban ugyanis az ideális testsúly elérésének reményében a felhasználók sokkal inkább hajlandóak elfeledni az internetes biztonsággal kapcsolatos félelmeiket akkor, ha egy hangzatos, többnyire valótlant ígérő címben ideális testfelépítést ígérnek nekik. Az ilyen típusú csalásokat a szakzsargonban clickbaitnek nevezik.

A tanulmány legfontosabb megállapításai
• A felmérésben résztvevők 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kattintott már fogyókúrás reklámra az interneten.
• 57 százalékuk főleg nyár előtt kattint az ilyen jellegű hirdetésekre.
• 37 százalékuk nagyobb valószínűséggel kattint olyan fogyókúra reklámra vagy cikkre, amelyen egy ismert ember is látható.
• A válaszadók 30 százaléka vásárolt már szolgáltatást vagy terméket úgy, hogy nem volt meggyőződve arról, hogy a reklámon át elért honlap elég biztonságos-e ahhoz, hogy ott vásároljon.
• A válaszadók közel fele nyilatkozott úgy, hogy rákattintana egy olyan fogyókúrát reklámozó promóciós linkre, amit a Google kereső találatai között lát. Sokan (42 százalék) a Facebookon elhelyezett reklámokra kattintanának előszeretettel. A felhasználók 31 százaléka válaszolta az, hogy egy weboldalon elhelyezett linkre, 28 százalék pedig akár egy általa használt mobil applikációban lévő hirdetésre is rábökne.
• A kérdőív kitöltői közül sokan nyilatkoztak úgy, hogy hajlandóak lennének akár személyes adatokat is megosztani ismeretlen oldalakon azért, hogy elérjék a vágyott testformát vagy tömeget. Az erre hajlandó felhasználók 65 százaléka osztaná meg e-mail-címét, 51 százalékuk a teljes nevét, 50 százalékuk pedig az életkorát is megadná egy ilyen oldalon.
• A felmérés eredményeiből kiderül, hogy a felhasználók 35 százaléka nincs tisztában azzal, hogyan győződjön meg arról, biztonságos-e egy oldal, mielőtt személyes vagy fizetéssel kapcsolatos adatokat ad meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.