Mesterséges intelligencia készségek: elkészült az európai stratégia

Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkáraMár nagyon vártuk, és végül csak elkészült a mesterséges intelligencia (MI) készségek fejlesztésére fókuszáló európai stratégia.

Az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem részvételével zajló Mesterséges Intelligencia Készségek Szövetsége (ARISA projekt) keretében elkészült az a stratégia, ami szerint Európában jelentősen gyarapodhat az MI technológiákat készségszinten használó szakemberek száma – belőlük ugyanis jelenleg komoly hiány mutatkozik. A most elkészült stratégia egyértelmű irányokat jelöl ki az MI-készségek elsajátításának felgyorsításával kapcsolatban. 2024-ben már néhány továbbképzési program pilotja, illetve a MI-kurzusok tantervének kialakítása is meg fog történni. A MI gyorsan fejlődő területén az európai MI-készségekre vonatkozó stratégia széles körű kutatás, együttműködés eredményeként jött létre, és konkrét menetrendet ír le ahhoz, hogy miként lehet képes Európa kielégíteni az MI-szakemberek iránti növekvő keresletet.

Az ARISA projekt várakozásai szerint a mesterséges intelligencia átalakítja az iparágakat, és alapvetően befolyásolja a szervezetek működését a kutatás-fejlesztéstől az üzemeltetésig, a HR-től a marketingig. Transzformáló hatása miatt az MI ugyanakkor komoly lehetőségeket is rejt magában – például nagyobb hatékonyságot, költségmegtakarítást, adatvezérelt döntéshozatalt -, ezért fontos, hogy nem csupán it-szakembereknek, fejlesztőknek kell értenie hozzá, hanem a politikusoknak, döntéshozóknak is ismerniük kell az MI alapjait, hogy tisztában lehessenek a felhasználási lehetőségeivel, és azzal, miért kell etikusan eljárni ebben. Az ARISA keretében tavaly elkészült AI Skills Needs Analysis tanulmány eredményei szerint a következő évek során külön MI-stratégákra, MI-etikusokra és MI-minőségbiztosítókra lesz szükség a vállalatoknál, valamint a projektmenedzsertől a pénzügyi vezetőig a munkatársaknak el kell sajátítaniuk az új típusú készségeket, de a felső vezetők sem vonhatják ki magukat a továbbképzésből.

A MI használatában egyelőre nem jeleskednek a magyar vállalkozások

A mesterséges intelligencia gazdasági megtérülése növekszik, és a mesterséges intelligencia révén egyre nagyobb költségmegtakarítás érhető el, a legnagyobb javulás a termék- és szolgáltatásfejlesztés, a marketing és az értékesítés, valamint a stratégia és a vállalati pénzügyek területén érhető el a McKinsey 2022-es kutatása szerint. Ezek kiaknázásához azonban sürgős figyelmet kell fordítani az MI-készségek fejlesztésére. Az ARISA szakértői szerint olyan oktatási és képzési programokba kell befektetni, amelyek biztosítják az egyének számára a mesterséges intelligencia hatékony használatához szükséges ismereteket, és megnyitják Európa előtt az új üzleti lehetőségeket.

“Ahhoz, hogy a magyar vállalkozások eredményesebbek legyenek, több területen is igénybe kell vegyék a MI-technológiákat a hatékonyságnövelés céljából. A MI használatában azonban egyelőre nem jeleskednek a magyar vállalkozások: a Digital Decade/DESI statisztikái szerint a 7,9 százalékos uniós átlagtól jócskán elmaradva, mindössze három százalékuk alkalmazza ezeket. Az ARISA keretében készült stratégia szerint a legnagyobb mértékben a készségek hiánya akadályozza az MI technológiák bevezetését és alkalmazását, nem pedig az eszközök hiánya vagy az esetleges költségek. Ezért is éreztük az IVSZ-nél szükségét annak, hogy csatlakozzunk a szövetség munkájához, és így tagvállalataink, és természetesen a hazai döntéshozók, vállalatvezetők számára is elérhetővé tegyük a MI-készségekről szóló kutatási eredményeket, majd a projekt későbbi szakaszában a képzéseket” — mondta el Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

A képzési rendszer is gyorsan reagálhat

A projekt egyik célja ugyanis egy moduláris tanfolyamokból álló, rugalmas és adaptálható MI készségek fejlesztésére vonatkozó tanterv kidolgozása. Ezek a modulok testre szabhatók és kombinálhatók a tanulók egyedi igényeinek és céljainak megfelelően, így sokoldalú és személyre szabott megközelítést biztosítanak az MI-vel kapcsolatos ismeretek oktatásához. A tanulók kiválaszthatják az igényeiknek megfelelő konkrét modulokat, az intézmények pedig könnyen frissíthetik és adaptálhatják programjaikat, hogy naprakészek maradjanak a fejlődő MI-technológiákkal és trendekkel. A moduláris felépítésből adódóan a képzési rendszer is gyorsan reagálhat a dinamikusan és jelentős mértékben változó piaci környezetre és iparági fejleményekre. Az ebben a formában kialakított képzések várhatóan 2025-ben pilot formátumban már el is fognak indulni, de már 2024-ben is várható egy-egy továbbképzés.

Az ARISA projekt tagjai az elkövetkező években folyamatosan vizsgálni fogják a piac által igényelt MI-készségeket, illetve azt, hogy ezeket mennyire fedik le a képzések. A hatékony képzési rendszer kialakítása érdekében a szövetség meghatározza majd az MI-hez kapcsolódó szerepeket és készségeket, valamint certifikációs keretrendszereket, akkreditációs folyamatokat fog kialakítani.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Magfúzió: pályacsúcsot ért el a JET berendezése

szo febr 10 , 2024
A Joint European Torus (JET), a világ egyik legnagyobb fúziós berendezése megdöntötte az egy plazmakisülésben megtermelt fúziós energia világrekordját. A berendezés egy nagyjából homokszem tömegű, 0,21 milligramm fúziós üzemanyagból annyi energiát termelt, amellyel egy hetven kilogramm tömegű embert tízezer méter magasságig lehetne emelni – írja közleményében az Energiatudományi Kutatóközpont, amelynek […]
tokamak

És még ez is...