Internetes zaklatás: nem tudjuk megvédeni a gyermekeinket

Világszerte június harmadik péntekjén, idén tehát június 21-én tartották a cyberbullying, vagyis az internetes zaklatás elleni nemzetközi napot. A probléma égetőbb, mint eddig bármikor: az amerikai statisztikák szerint átlagosan hét percenként zaklatják valamelyik gyereket az online térben – és az esetek 85 százalékában senki nem lép közbe. Magyarországon az UNICEF adatai szerint minden harmadik gyermeknek volt már része internetes zaklatásban, például magánjellegű információkkal való visszaélésben, online bántalmazásban. Az UNICEF gyermekjogi szervezet legfrissebb hazai adatai szerint a 15 és 24 év közötti magyar fiatalok 97,3 százaléka ki van téve az online bántalmazás. Egy tavalyi magyar felmérés szerint a megkérdezett hazai tizenévesek kilencven százaléka kapott már üzeneteket idegenektől a közösségi médián keresztül; és 44 százalékuk mondta, hogy volt már olyan érzése a közösségi médiában, hogy zaklatják.

Ráadásul, csupán minden tizedik fiatal kér segítséget ilyen esetben. Ennek a pszichológiai okai tulajdonképp érthetők, az áldozat általában értéktelennek érzi magát, azonosul az alaptalanul rásütött bélyeggel. Gyakran úgy éli meg, hogy a környezete is leírná, ha kiderülne, hogy mi történt vele. Nem meglepő hát, hogy a Z-generáció tagjainak közérzete kifejezetten rossz: az Amerikai Pszichológustársaság tavalyi felmérése szerint a megkérdezettek közül tízből kilencen vallották magukat stresszesnek, felük nagyon szomorúnak, depresszióra hajlamosnak. Az arány itthon egy fokkal jobb, de szintén ijesztő: minden második kamasz szorong valami miatt, nem bízik magában – mutatta ki az SOS Gyermekfalu kutatása. A probléma tehát túlmutat azon, hogy a kortársaktól kapott sértegetések rosszul esnek a fiataloknak – az ezek miatt kialakult a szorongás, alacsony önbecsülés leküzdésében gyakran hosszú évek terápiája segíthet csak.