ÁFArés

Az áfarés kifejezés alatt, az adott évben az adóalanyok oldalán felmerült áfafizetési kötelezettség és a tagállamok által ténylegesen beszedett áfa összegének különbözetét értendő, vagyis ez az érték méri az adott országban az adózók áfafizetési hajlandóságát, illetve az adóhatóságok áfabeszedési képességét. Az áfarés többek között magában foglalja az áfacsalások értékét, az áfaelkerülést, valamint az olyan általános forgalmi adó veszteségeket is, amelyek például a fizetésképtelenné váló-, vagy csődeljárás alá vont gazdasági társaságoktól, illetve az adminisztrációs hibák következtében be nem folyt általános forgalmi adó összegekből származnak.

Az uniós átlagos áfarés mértéke 2020-ban 9,1 százalékra csökkent (az előző évhez viszonyítva ez 1,2 százalékpontos csökkenés), ami nominál értékben megközelítőleg 93 milliárd euróra tehető. Habár a Brexit miatt a 2019-es és 2020-as időszakok közötti összegként denominált áfarés vizsgálata nem ad valós képet, kijelenthető, hogy az áfarés az elmúlt években jellemző, már-már tendenciaszerű csökkenését a 2022-es riportban közölt adatok is követik.

Az áfarés értéke a skandináv és balti országokban a legkisebb (Finnország (1,3 százalék), Észtország (1,8 százalék) és Svédország (2 százalék).  A legmagasabb értékek pedig továbbra is a szomszédos Romániában (35,7 százalék), Máltán (24,1 százalék) és Olaszországban (20,8 százalék) realizálhatóak. A tagállamok mediánja 6,9 százalék, az uniós országok többségében az áfarés továbbra is 5-15 százalék közöttire tehető a 2020-as évet nézve.

Magyarország áfarés értéke 5,1 százalék-os volt 2020-ban, amely azt is eredményezi, hogy az EU-s összehasonlításban hazánkban csökkent legnagyobb mértékben az áfarés az előző évhez (2019-hez) képest, összesen 4,7 százalékponttal. 2021-ben elérte az eddigi legalacsonyabb, 4,4 százalékos mértéket. Ez az eredmény azért is tekinthető kiemelkedőnek, mert a régióban jelenleg a legalacsonyabb áfaréssel Magyarország büszkélkedhet (hazánkat követi Ausztria (8,6 százalék), majd Lengyelország (11,3 százalék), Csehország (11,9 százalék), Szlovákia (13,9 százalék) és végül Románia (35,7 százalék)), de EU-s kitekintésben is az előkelő 9. helyen állunk (az északi és pár nyugati államoktól nem sokkal lemaradva).