Magyarország: szélessávban jók vagyunk, minden másban lemaradtunk

sirxFebruár végén jelent meg az Európai Bizottság (EB) országjelentése Magyarországról. E szerint hazánk tavaly javította a széles sávú infrastruktúráját. 2015. júniusában a háztartások 78 százaléka legalább 30 Mbps (megabit/másodperc) sávszélességű internetkapcsolattal rendelkezett, ez két százalékponttal magasabb a hat hónappal korábbi értéknél, és jóval az uniós átlag (71 százalék) felett van. A vezetékes szélessávú szolgáltatások a háztartások 95 százalékában elérhetők (ez némileg alacsonyabb a 97 százalékos uniós átlagnál). Magyarország ugyanakkor a digitális közszolgáltatások bevezetése és alkalmazása, illetve a digitális technológia üzleti folyamatokba való integrációja tekintetében átlagon alul teljesít.

A jelentés szerint célszerű lenne, ha a magyar vállalkozások nagyobb mértékben kihasználnák az online kereskedelemben, a közösségi médiában és a
felhőalapú alkalmazásokban rejlő lehetőségeket, ugyanis Magyarországon arányaiban nagyon kevés vállalkozás használ ilyen technológiákat, így e tekintetben sereghajtónak számít az EU-ban: az elektronikus információcserét csak a vállalkozások tizenhat százaléka, a felhőalapú szolgáltatásokat hat százaléka, a közösségi médiát pedig tizenegy százaléka veszi igénybe. A kkv-k közül nagyon kevesen értékesítenek online (10 százalék), még kevesebben az EU-n belül (4,5 százalék), és az ebből származó bevételük nem számottevő (az összes bevétel 7,2 százaléka).

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.