Varga Judit fontosnak nevezte, hogy Magyarország ki tudja használni a digitalizáció lehetőségeit. A koronavírus-járvány rákényszerítette az igazságszolgáltatást, hogy éljen azokkal a technikai eszközökkel, amelyek fizikailag már korábban is a rendelkezésére álltak. A büntetés-végrehajtásban nagy siker, hogy már nem kell elvinni a gyanúsítottat, illetve vádlottat a meghallgatására, az eljárás távolról is lefolytatható – tette hozzá. A terveiről szólva a miniszter elmondta, hogy a Magyar Közlöny kiadóját modern informatikai háttérrel rendelkező céggé szervezik, amely kihasználja a digitalizációban rejlő lehetőségeket – mondta a miniszter, hozzáfűzve: mobilalkalmazást is fejlesztenének. Gondolkodnak a jogi személyek egységes nyilvántartási rendszerében is, amely a mesterséges intelligenciát is segítségül hívná. A cél, hogy minél kevesebb adminisztratív kötelezettség terhelje a vállalkozásokat és az állampolgárokat. Nagy fejlesztések történnek – jelentette ki. Varga a Pegasus-ügyről azt mondta, hogy jelentősen nőtt a megfigyelésre kiadott engedélyek száma. Kijelentette, hogy a kormány már a lehető legszélesebb körben megválaszolta a kémszoftverrel kapcsolatban felmerült kérdéseket.
Nő az igény a digitális ügyintézés iránt, de a térnyerését még mindig gátolják ellenőrzési és azonosítási akadályok – hívja fel a figyelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). A MOKK példaként hozza, hogy nagy igény van egyebek között közokiratok készítésére videókonferencia keretében, illetve, hogy online lehessen gazdasági társaságokat alapítani. Ez utóbbit az Európai Bizottság is elvárja: a társasági jogra vonatkozó irányelv kötelezi a tagállamokat, hogy 2022. augusztus 1-jétől teljesen online eljárásokat biztosítsanak a társaságok létrehozására – emlékeztetnek. Ugyanakkor elektronikus aláírással még csak az állampolgárok töredéke rendelkezik, holott ez lenne az első lépés a teljesen online ügyintézéshez – veti fel a MOKK. A kamara rámutat: a technikai keretek országszerte kevés helyen biztosítják az elektronikus azonosításra alkalmas személyi igazolvány használatát. Magyarországon az erre alkalmas személyivel rendelkezőknek csak a 30 százaléka igényli az elektronikus aláírást, és ők se nagyon tudják használni. Azt pedig mindenki elutasítja, hogy a kamera felé tartott személyes okmánnyal lehessen azonosítani – jegyezték meg. A kamara szerint blokklánc-technológiával a nemzeti meghatalmazás-nyilvántartások is összekapcsolhatók európai szinten, ami megakadályozhatja a visszaéléseket. A MOKK úgy véli, egy ilyen rendszer Magyarországon is segíthetné a meghatalmazások ellenőrzését.