A magyarok 78 százaléka úgy gondolja, hogy a vállalati kommunikációs szakemberek állításainak legalább a fele hazugság, de alapvetően negatív véleménnyel vagyunk az újságírók munkájáról is – állapította meg egy független felmérés. A PS:PRovocative pr-ügynökség megbízásából az NRC piackutató ezer magyar válaszadót kérdezett meg arról, hogy a vállalati kommunikációs szakemberek, az internetes újságírók, a nyomtatott lapok cikkírói és a televíziós riporterek mennyire mondanak vagy írnak igazat. Az eredményekből az derült ki, hogy szinte senkinek sem hiszünk el semmit. A válaszadók 78 százaléka gondolja, hogy a vállalati kommunikációs szakemberek állításainak legalább a fele hazugság. Ugyanez az arány 62 százalék az internetes újságírók, 64 százalék a nyomtatott lapok szerzői és 55 százalék a televíziós riporterek esetében. Az újságírók hitelességének megítélésével kapcsolatban a PS:PRovocative felmérésének egyik meglepő eredménye, hogy az internetes forrásokban pont az idősebbek bíznak jobban, mialatt a harminc év alattiak a nyomtatott lapokat tartják a leghitelesebbnek.
Ugyanakkor a válaszadóknak csupán két százaléka véli úgy, hogy a vállalatok kommunikációs szakemberei mindig igazat mondanak, és ugyanez az arány az internetes újságírók és a nyomtatott lapok cikkírói esetében. A marketingesekkel szemben a 40–49 éves korosztály a legszkeptikusabb, hat százalékuk szerint nincs olyan alkalom, amikor igazat mondanának, 28 százalékuk szerint pedig a legtöbbször valótlant állítanak. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők a többiekhez képest még negatívabban ítélik meg ezt a szakmát. A magyarok többsége számára mindeközben a leghitelesebb a televízió, a válaszadók 6 százaléka gondolja azt, hogy a televíziós riporterek mindig igazat mondanak. Bennük leginkább a nők, a 30–39 évesek, az alapfokú végzettséggel rendelkezők és a községek lakói bíznak. (További részleteket itt olvashat!)
