Mindenki tájékozatlan az iskolai megfélemlítéssel kapcsolatban

Kizárólag a felnőttek felelős közreműködésével állítható meg az iskolai megfélemlítés – ez az egyik fő tanulsága annak a konferenciának, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Média- és Hírközlési Biztosának Hivatala tartott szerdán Biztonság az iskolában és azon túl címmel. A rendezvényen ismertették a hatóság támogatásával végzett, március végén zárult Megfélemlítés Elleni Program eredményeit. Az eredmények alapján a tanárok, a szülők és persze a diákok is tájékozatlanok az iskolai megfélemlítéssel kapcsolatban: az eseteket jelentőségükhöz képest bagatellizálják, az alkalmazott módszerek pedig sekélyesek. A szülők védettebbnek hiszik gyermeküket a valóságosnál. A gyermekek közül arányaiban több áldozat található az általános, mint a középiskolások között, a bevallott esetek, megfélemlítő üzenetek még legtöbbje egy-egy személytől és nem baráti társaságtól érkezik.

A felmérés szerint figyelemre méltó eltérés mutatkozik a tanárok és a diákok véleményében arról, hogy megfélemlítés, bántalmazás esetén szankciót szab ki az iskola: a diákok 38,2 százaléka szerint választja az iskolavezetés az elkövető diák megbüntetését, míg a pedagógusoknak csak négy százaléka vallotta, hogy ezt a megoldást alkalmazná. Fontos tudatosítani az iskolaközösségben és a diákokban, hogy a pedagógus által alkalmazott megoldás alapvetően nem szankcionáló-megtorló, hanem konstruktív-megelőző célzatú. A diákoknak szóló felvilágosító, illetve mentorprogramoknak tehát a kompetens személytől való segítségkérést, valamint a más segítő személyekkel való kooperációt is tanítani kell.