A rendszer kialakításáról egy 2014-es kormányhatározat rendelkezett. A jelen.media információi szerint az informatikai fejlesztés bruttó hatszázmillió forintba, a rendszer kiépítéséhez szükséges építési beruházás pedig további négyszázmillió forintba került. A KÉR 2016-ban lépett működésbe az államigazgatási szerveknél. Értesüléseink szerint 2016 és 2019 között a rendszer fenntartása és működtetése nagyságrendileg évi 2,4 milliárd forintba került, 2020-ban valamivel kevesebbet, 1,3 milliárd forintot kellett költeni rá. Idén eddig 1,77 milliárd forintba került az adófizetőknek. A KÉR megszüntetéséről szóló kormányhatározat tehát közel 14 milliárd adóforintot dobott a kukába. A jelen.media megkereste az üggyel kapcsolatban a Belügyminisztériumot is. A tárca szerint „Az e-közigazgatás előretörését támogató informatikai fejlesztések és a jogszabályi változások következtében jelentősen lecsökkent a központi érkeztető rendszer használatára kötelezett szervek részére címzett papír alapú küldemények száma. A korábbiakban elkerülhetetlen papír alapú kommunikációs forma eltolódott az elektronikus kapcsolattartás irányába. Ezzel párhuzamosan a közigazgatási szereplőknél bekövetkezett informatikai fejlesztésekkel lehetővé vált a központi érkeztetés helyett helyben, a címzett szervezetnél való hiteles elektronikus másolat készítése a beérkező papír alapú küldeményről.”
Az alábbi helyreigazítást a Belügyminisztérium kérésére közöljük (2021.10.04).