Idegen nyelven érettségiznél? Nem biztos, hogy jól döntöttél

Az érettségi szabályozás 1997 óta egészen 2016. január 22-éig biztosította, hogy a kéttannyelvű és a nemzetiségi nyelven is oktató középiskolák minden tanulója idegen nyelven illetve nemzetiségi nyelven tehessen érettségi vizsgát. Ez a lehetőség azokra is vonatkozott, akik az iskola tanulójaként nem vettek részt az idegennyelvű vagy nemzetiségi oktatásban. A Magyarország kormánya azonban idén január 23-ától egy rendeletmódosítással eltörölte az utóbbi tanulók számára rendelkezésre álló lehetőséget – nem felmenő rendszerben, hanem azonnali hatállyal, még a február 15-ei érettségi jelentkezési határidő előtt. Tanulók százai maradhatnak hoppon, akik éveken keresztül az idegen vagy nemzetiségi nyelvű érettségi készültek.

Az érintett tanulókat a jogszabályváltozás hirtelensége kétféle hátránnyal is sújtja. Egyrészt, a május-júniusi vizsgaidőszak előtt mindössze három hónappal kénytelenek elkezdeni felkészülésüket az érettségi vizsga egy olyan típusára, amelyre az elmúlt évek során nem készültek a jogszabályok ismeretében meghozott korábbi, tájékozott döntésük folyományaképp. Másrészt, a nemzetiségi vagy idegen nyelven tett érettségi vizsga további előnyöket is jelentett az érintett tanulók számára, amelyeket most más módon kell pótolniuk. Az idegen nyelven tett érettségi vizsgák bizonyos eredmény mellett ugyanis akár felsőfokú (C1) komplex, államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékűnek számítanak — áll a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményében. A TASZ az ombudsmanhoz és az oktatási jogok biztosához fordult.