A cégek 55 százaléka ugyanannyi innovációt vár a következő két évben mint az előző kettőben, a fejlesztéseket pedig leginkább azért indítják, hogy a vásárlók igényeihez alkalmazkodjanak, a termékek vagy szolgáltatások minőségét javítsák, illetve hatékonyabban tudjanak működni. Bár nem elsősorban a forráshiány áll az innovációk útjában, a hazai cégeknél mégis jelentősen csökkentek az árbevétel arányos innovációs kiadások – derült ki a K&H innovációs indexből, amely az idei első félévben harminc ponton zárt. Az innovációs rangsort pedig továbbra is az ipar területén és a szolgáltató szektorban tevékenykedő cégek vezetik.
Élen a kereskedelem
A kutatásból az is kiderült, hogy a vizsgált vállalatok többsége, 62 százaléka inkább innovatív cégként gondol magára. Ezen belül azonban mindössze a cégek hét százaléka látja magát a saját szektorán belül vezető innovátornak, a többség (55 százalék) átlagosnak értékeli a saját működését innovációs szempontból. A legpozitívabban egyébként a kereskedelemben tevékenykedők értékelték magukat: itt már kilenc százalék tartja vezetőnek a cégét a saját szektorában, és 57 százalék gondolkodik összességében pozitívan a cégéről innovációs szempontokból.
Annak ellenére, hogy a többség inkább innovatívnak gondolja a működését, írott innovációs stratégiája – akár a vállalati stratégia részeként – a magyar cégek kevesebb mint tizedének, mindössze nyolc százalékának van. Érdekes, hogy ez az előző félévben még 18 százalék volt, azaz jelentős a visszaesés. Minden szegmensben kisebb arányban jelezték egyébként a vállalatok, hogy rendelkeznek ilyen innovációs stratégiával. Viszont minél inkább innovátorként értékeli magát egy cég, annál valószínűbb, hogy van írott innovációs stratégiája.
Írott stratégia, agilis vezetés
„A kutatás adatai alátámasztják, hogy a vállalatok reálisan értékelik a saját helyzetüket innovációs szempontból a versenykörnyezetet alkotó többi céghez képest. Azok a cégek, amelyek vezető innovátorként tekintenek magukra több megvalósult, tervezett és digitális innovációról számoltak be, és a cégvezetők vezetési stílusát agilisként jellemezték. Ezek és az írott innovációs stratégia megléte, azaz egy egyértelmű fejlesztési irány mind hozzájárul a magasabb innovációs indexhez” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.
Érdekes azonban, hogy a magukat az átlagosnál innovatívabbnak gondoló cégek 57 százaléka nem vezetett be új terméket vagy szolgáltatást az elmúlt két évben, és 74 százalékuk nem is tervezi egy éven belül ezeket, 47 százaléknak pedig nem lényegi kérdés a digitális transzformáció.
Ezért fejlesztenek
Ennek ellenére a cégek 55 százaléka szerint ugyanannyi innováció várható a következő két évben is, mint amennyi az elmúlt két évben volt. Az innovációk fő motorja az idei év első félévében a vásárlók igényeihez való alkalmazkodás, a termékek és szolgáltatások minőségének javítása, illetve a hatékonyabb, gyorsabban reagáló működés volt. Mindössze 45 százalék innoválna annak érdekében, hogy a költségeket csökkentse vagy optimalizálja, és ennél is kevesebb cég gondolkodik fejlesztésekben a versenyelőny megszerzéséért vagy új piacokra lépés érdekében.
Jelentősebben módosult az idei első félévre az innovációt gátló tényezők sorrendje: míg az előző félévben a legproblémásabbnak a támogatások elnyerésének nehézségét, bizonytalanságát jelölték meg a vállalatok, addig jelenleg az újabb innovációs igény hiánya áll első helyen. Tízből négy cég számára elégségesek a korábbi innovációk, míg három szerint az újítást a piaci verseny nem indokolja. Biztató eredmény, hogy a forráshiányt és a támogatások elnyerésének nehézségét, bizonytalanságát a cégek 26 és 18 százaléka jelölte meg.
Kevés megy az innovációra
A kutatásból az is kiderül, hogy mennyit szánnak a magyarországi cégek a fejlesztésekre. A válaszadóktól ugyanis azt is megkérdezték, hogy becsléseik szerint az elmúlt két évben átlagosan a vállalat árbevételének hány százalékát fordították összesen innovációra, Németh Balázs hozzátette, hogy a hazai cégek átlagosan az árbevételük kevesebb mint tizedét, nyolc százalékát költik innovációra. Ez az arány pedig szignifikánsan alacsonyabb az előző félévben mért tíz százaléknál. A válaszadók közül a legtöbben – 24 százalék – az árbevételük maximum öt százalékát fordítják erre a célra (ez növekedést jelent az előző időszakhoz képest), míg tíz százalék feletti költést mindössze a cégek 15 százaléka jelzett, ami pedig jelentős csökkenést jelent 2021 második félévéhez képest.