A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közleménye szerint a kutatók a várható klímaváltozást 13 regionális klímamodell átlaga alapján elemezték. A modellek fejlesztése során egyre több folyamatot értenek meg és építenek be. A modellek pontosításával negatív trend figyelhető meg: a pesszimista forgatókönyv esetén az előrejelzések egyre kedvezőtlenebbé válnak.
Az eredmények alapján az évszázad második felére Magyarország területén a trópusi éjszakák száma – amikor a minimum hőmérséklet 20 foknál magasabb – a jelenlegi három-négyszeresére nő, és ezzel párhuzamosan a forró napok – amikor a maximum hőmérséklet harminc fok feletti – száma is megduplázódhat. A fűtési energiaigény húsz-negyven százalékos csökkenése, valamint a hűtési energiaigény 60 százalékos növekedése eredményeként a két érték megközelítheti egymást a Dél-Alföldön. A heves csapadékos napok száma húsz-negyven százalékkal növekedhet, de az összefüggő csapadékmentes – aszályos – időszakok hossza is egyötödével emelkedik.
A klímaváltozás oka az emberi tevékenységgel járó üvegházgáz-kibocsátás. Lényegében minden tevékenység, amely fosszilis energiahordozó felhasználásával jár, hozzájárul ehhez. Így a kommunális fűtés, az elektromosáram-felhasználás, a közlekedés, a szállítmányozás, az ipar és a mezőgazdaság is. A kibocsátáscsökkentés, a nemzeti és európai uniós törekvések – 2050-re nettó zéró kibocsátás -, valamint a nemzetközi klímaegyezmények mind azt a célt szolgálják, hogy egy kevésbé pesszimista forgatókönyv valósuljon meg.
A kutatók szerint egyéni szinten is fontos a cselekvés. Ezek lehetnek például az energiahatékonysági beruházások, a lakásszigetelés, az energiatakarékos eszközök használata és a klímatudatos gondolkodás, például a kerékpár és a közösségi közlekedés használata.