Az alkatrészek, különösen a félvezetők hiánya nyomta rá bélyegét az ipar októberi teljesítményére is, amely a legnagyobb súlyú ágazatokat, a járműgyártást és az elektronikai termékek gyártását sújtotta leginkább. Elemzők szerint a helyzet javulása a jövő év közepéig aligha várható, így az ipar és a hozzá kötődő export növekedésre gyakorolt hatása növekvő kockázatot jelent a gazdasági növekedés szempontjából. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint az előző havihoz viszonyítva – négyhavi csökkenés után – 0,3 százalékkal nőtt az ipari termelés októberben, de éves összevetésben 3,4 százalékkal, a munkanaphatástól megtisztítva 2,7 százalékkal csökkent. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az általános chiphiánnyal magyarázta, hogy októberben elmaradt a várakozásoktól az ipari termelés. Úgy számol, hogy a félvezetők és más alkatrészek hiánya nélkül az ipari termelés volumene akár 9-12 százalékkal is meghaladhatná a jelenlegi szintet. Suppan szerint a következő hónapokban újra növekedési pályára állhat az ipari termelés, azonban a félvezetőhiány még sokáig fennmaradhat.
Virovácz Péter, az ING bank vezető elemzője a kora reggeli német ipari adatok alapján még bizakodott, ám a magyar ipari adat közel sem számol be akkora felpattanásról vagy élénkülésről. A havi alapon mért növekedés rendkívül csekélynek számít, így éves összevetésben egyre inkább lemaradóban van az ipar – közölte. Megjegyezte, hogy továbbra is komoly gondok vannak az alkatrészellátással, ami elsősorban a félvezetőket érinti és így az autóipart és az elektronikai ipart, amelyek leginkább megérzik ezeket a problémákat. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője szerint is a vártnál kedvezőtlenebbül alakult az ipar teljesítménye októberben. A számítógépgyártás, illetve a jelentős súlyú járműgyártás ágazat visszahúzta az ipar teljesítményét, amit a chiphiány magyaráz. Kiemelte: a járműgyártás súlya problémát okoz a gazdaság számára, szükséges lenne az ipari termelés nagyobb mértékű diverzifikációja.
