Az ADF mindig is azt a véleményt képviselte, hogy az alapítványi átalakítás, a közvagyon magánosítása alapvetően elhibázott eljárás, amely sérti a felsőoktatás autonómiáját és érdekeit, erre az érintettek figyelmét korábban fel is hívtuk. Az általunk szervezett szakmai beszélgetésen szintén világossá vált, hogy az új rendszer kaotikus és működésképtelen. Az így létrejövő torzszülött struktúra ugyanúgy fenntarthatatlan, mint ahogy a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) elszakított, de továbbra is az akadémia vagyonát használó kutatóhálózat.
A 21 rektor által küldött, a kormányzati propaganda hazug kliséiből építkező, állítólagosan nyílt, de teljes szöveggel nem elérhető levél számos megkérdőjelezhető állítást tartalmaz.
Nem világos például, miért a 2013-as adatokkal kell összevetni a jelenlegieket, hiszen az egyetemek privatizálása nem 2013-ban zajlott le. Nincs továbbá okozati összefüggés a források megnövekedése és az átalakítás között, a kormány az állami egyetemeket ugyanúgy támogathatta volna, sőt éppen a privatizált egyetemeknek juttatott közpénz vet fel kérdéseket. Kétségbe vonható az az állítás is, hogy az EU döntésére az egyetemi vezetők ne reagálhattak volna, hiszen a tervezet 2022. szeptembere óta ismert volt, és a kormány azzal összefüggésben nyújtott be még abban a hónapban egy javaslatot, amely azonban csak álmegoldásokat tartalmazott.
A rektorok azzal érvelnek, hogy az átalakítást a szenátusok is megszavazták. Az ADF véleménye szerint a jelenlegi állapot és az ide vezető út az egyetemi autonómia hitvány és elkeserítő paródiája. A kormány a járvány miatt kihirdetett és azt követően is indokolatlanul fenntartott veszélyhelyzetet használta fel arra, hogy az egyetemek autonómiáját alattomban megszüntesse, a közvagyont – cinikus módon látszólag az egyetemeknek felkínált döntés alapján, valójában ígérgetéssel és fenyegetéssel – magánvagyonná játssza át. Az ADF határozott álláspontja továbbá, hogy egyetlen szenátus, rektor vagy hallgatói önkormányzat sem mondhat le az egyetemi autonómia évszázados hagyományáról, mint ahogy egy diktatúrába süllyedt ország sem mond le arról, hogy az elnyomásból megmenekülve később újra szabad és virágzó nemzet legyen.
A kialakult helyzet valóban rendkívül súlyosan érinti a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetközi hírnevét. Ezért azonban egyértelműen a kormány a felelős, amely már egy évtizede lépésről lépésre tudatosan és szándékosan rombolja a magyar tudomány szervezeti és intézményrendszerét. Az egyetemi autonómiát korlátozó kancellári rendszer bevezetése, a Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság összetételének megváltoztatása, a Közép-európai Egyetem elüldözése, szakok betiltása, kutatók listázása, az MTA megcsonkítása az akadémia tiltakozása ellenére, az SZFE ügye és az alapítványosítással szembeni ellenállás letörése mind a kormány lépései voltak. A felsorolt lépések és intézkedések nemzetközi visszhangja elképesztő mértékben rongálta a magyar tudományos kutatás hírnevét már az Európai Unió fellépése előtt is, a nemrég életbe lépett korlátozások a kormány által létrehozott helyzetnek csak egyenes jogkövetkezményei.
Arról, hogy a megvalósult alapítványi rendszer komoly problémákhoz vezet, már 2022 őszén tudni lehetett. Volt is próbálkozás arra, hogy a kérdést a kormány látszatmegoldással orvosolja. A rektoroknak tehát elsősorban saját kormányuknak kellene szemrehányást tenniük, de mindeddig némák maradtak, mint ahogy a kancellári rendszer bevezetése óta minden egyes lépés esetében. Naivitás is lenne persze azt várni, hogy az egyetemi fenntartói forma rohamtempóban való átalakításának levezénylése után pont a rektorok alkotta testület lépjen fel a tényleges problémák megoldásáért.
Ezért az Akadémiai Dolgozók Fóruma felszólítja
Sótonyi Pétert, az Állatorvostudományi Egyetem rektorát, Takáts Elődöt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorát, Heidrich Balázst, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektorát, Szilvássy Zoltánt, a Debreceni Egyetem rektorát, András Istvánt, a Dunaújvárosi Egyetem rektorát, Gyuricza Csabát, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorát, Fodorné Molnár Mártát, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektorát, Sterbenz Tamást, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem rektorát, Horváth Zitát, a Miskolci Egyetem rektorát, Fülöp Józsefet, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektorát, Fülöp Tamást, a Neumann János Egyetem rektorát, Szabó Györgyöt, a Nyíregyházi Egyetem rektorát, Kovács Leventét, az Óbudai Egyetem rektorát, Gelencsér Andrást, a Pannon Egyetem rektorát, Miseta Attilát, a Pécsi Tudományegyetem rektorát, Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát, Fábián Attila Gábort, a Soproni Egyetem rektorát, Rovó Lászlót, a Szegedi Tudományegyetem rektorát, Földesi Pétert, a Széchenyi István Egyetem rektorát, Rátóti Zoltánt, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorát, Horváth Ágnest, a Tokaj-Hegyalja Egyetem rektorát,
hogy a kialakult helyzetet elsősorban a valódi felelősön, a magyar kormányon kérjék számon, vagy hozzák meg az egyetlen tisztességes döntést, és tiltakozásként mondjanak le, ne tetézzék tovább a szégyent, ami a magyar felsőoktatást eddigi hallgatásukkal, időnként tevőleges közreműködésükkel érte.
Felszólítunk továbbá minden egyetemi polgárt, valamint a magyar nemzet jövője iránt felelősséget érző minden jó szándékú egyént és szervezetet, hogy az összes lehetséges fórumon fejezzék ki tiltakozásukat az eleve elhibázott alapítványosítás ellen. Némaságukkal ne váljanak történelmi bűn részesévé. (Ennek szellemében tettük közzé a fórum nyílt levelét. A -szerk- megj.)