Zana József fél éve eladta a kocsiját, hogy segítsen fiának –Ganxsta Zoleenak-, a súlyos devizahitelét törleszteni. Azóta a közösségi közlekedést (BKV) használja, és azt mondja: rég nem látott ennyi szomorú embert. Amióta buszozom, villamosozom, szomorú embereket látok – meséli a színművész. Áll két fiatal egymás mellett, nem beszélgetnek, csak mobiloznak. Mint a Kiskegyed beszámolt, a művész a személyes kapcsolatteremtésben hisz, még az e-mailt, az interneten való levelezgetést sem neki találták ki, hiszen a számítógépét is Zita lányának adta.
Zana elpanaszolta azt is, hogy a fia is csak rohan, hajtja magát. Azelőtt összeültek, X-boxon focibajnokságokat rendeztek: olyan volt, mintha stadionban játszottunk volna egymás ellen. Mindig olyan kaját főztünk, amilyen színekben játszottunk: pizzát vagy steaket sütöttünk, és közben jókat beszélgettünk.
