WREN–1: A magyar nanoműhold már adatokat küld

Magyarország eddigi legnagyobb saját fejlesztésű nanoműholdja, a WREN–1, már adatokat küld az űrből. A 2024 augusztusában pályára állított műhold első felvételei már megérkeztek, és komoly szerepet kapnak a hazai mezőgazdaságban – különösen az aszályok előrejelzésében és kezelésében.

A Grepton Zrt. legnagyobb leányvállalata, a COMBIT Számítástechnikai Zrt. vezetésével indult projekt célja, hogy korszerű távérzékelési adatokat biztosítson a mezőgazdaság számára. A WREN–1 fedélzetén többek között egy multispektrális és SWIR kamerát, pozíciómérő eszközöket, valamint az Óbudai Egyetem által fejlesztett mikrovibrációs elemző egységet is elhelyeztek.

A műhold adatainak segítségével a szakemberek folyamatosan nyomon követhetik a talajnedvesség változásait és a vegetáció állapotát. Különösen hasznos ez az egyre gyakoribb csapadékhiányos időszakokban, amikor gyors döntésekre van szükség a termények megóvása érdekében. A fedélzeti mikrorezgés-analízis kártya – amely Gyányi Sándor és Wührl Tibor tervei alapján készült – segíti a képfelvételek utómunkáit is, pontosabbá téve a nagy felbontású műholdképek feldolgozását. A rendszer tesztelése már a fellövést követő hónapokban elkezdődött, és mára stabilan működik.

Aszály-monitoring a precíziós gazdálkodás szolgálatában

A projekt egyik kiemelt célja, hogy a globális klímaváltozás hatásaira reagálva csökkentse az aszályok okozta károkat. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság országos mérőállomás-hálózatának adatait a műholdról érkező képekkel egészítik ki. A mesterséges intelligencia alapú adatfeldolgozással a gazdák időben értesülhetnek a kritikus talajnedvesség-szintekről, így megelőzhetők a súlyosabb terméskárok.

A kutatók több éves munkával fejlesztettek ki olyan talajnedvesség-becslési indexeket és modelleket, amelyek a műholdas felvételek és helyszíni mérések alapján adnak pontos előrejelzést. A multispektrális kamerák működését laboratóriumi körülmények között is tesztelték, hogy garantálják a terepen gyűjtött adatok megbízhatóságát.

Külön előnye a WREN–1-nek, hogy oldalirányban is képes pásztázni, így egyetlen áthaladással nagyobb területet fed le, mint a legtöbb hasonló kategóriájú műhold. Ez lehetővé teszi, hogy gyakrabban érkezzenek friss adatok a kritikus területekről, segítve ezzel a precíziós gazdálkodást – legyen szó tápanyag-utánpótlásról vagy permetezésről.

Műhold a magyar mezőgazdaság szolgálatában

A műhold jelenleg körülbelül ötszáz kilométer magasan kering a Föld körül, és legalább három évnyi üzemidővel számolnak a fejlesztők. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban jó esély van arra, hogy akár öt évig is működőképes marad. A WREN–1 adatainak feldolgozásához szükséges algoritmusokat jelenleg is tesztelik, hogy a gyakorlatban is könnyen hasznosítható információkat biztosítsanak a gazdálkodók és szakértők számára.

A projekt következő lépése egy nyilvános webes felület és egy programozható interfész (API) létrehozása lesz, amelyek révén bárki hozzáférhet a műhold által gyűjtött adatokhoz, vagy beillesztheti azokat saját rendszereibe. A fejlesztők tervei szerint a jövőben lehetőség lesz a műhold fedélzeti számítógépének távoli programozására is, ami újabb dimenziókat nyit meg a hazai űripar és a precíziós gazdálkodás előtt.

A projekt az Európai Unió támogatásával, 756,55 millió forintos vissza nem térítendő forrásból valósult meg. A sikeres pályára állítással és a rendszeres adatközléssel Magyarország felkerült a modern földmegfigyelési technológiák térképének szélére…

Egyre több ország indít saját nanoműholdat

Világszerte egyre több nemzet és egyetem fejleszt saját nanoműholdakat, melyek elsősorban földmegfigyelési, időjárás-monitoring és kommunikációs feladatokat látnak el. A CubeSat és nanosatellite kategóriába tartozó eszközök alacsony költségük és gyors fejleszthetőségük miatt rendkívül népszerűvé váltak. Az Európai Űrügynökség (ESA) is számos pályázati programot hirdet kifejezetten ilyen projektek számára. Magyarország számára tehát a WREN–1 nemcsak technológiai siker, hanem belépő lehet újabb nemzetközi űrmissziókba és közös fejlesztésekbe is.