A James Webb űrteleszkóp rejtélyes galaxisokat fedezett fel a korai Univerzumban – „Vörös szörnyeket”. Olyan nagyok, hogy nem is létezhetnének.
A három galaxis mindegyike százmilliárdszor nagyobb tömegű, mint a Nap. Méretükben a Tejútrendszerhez hasonlíthatók. Életkorukat 12,8 milliárd évre becsülték – vagyis egymilliárd évvel az ősrobbanás után keletkeztek. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az ilyen galaxisokban a csillagok rendkívül nagy sebességgel születtek. Az ilyen tulajdonságok nem felelnek meg a galaxisok kialakulásának általánosan elfogadott modelljének.
Úgy gondolják, hogy a galaxisok a sötét anyag hatalmas halóiban keletkeznek, amelyek erős gravitációja vonzza a port és a gázt. A galaxisok evolúciójában számos folyamat korlátozza a csillagkeletkezés sebességét – általában a gáznak csak húsz százaléka válik új csillagokká. De a Vörös szörnyek valahogy legyőzték ezeket az akadályokat, mondta a brit Bath Egyetem csapata. Nyilvánvalóan gázaik 80 százaléka fényes, fiatal csillagokká alakult. „Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a korai Univerzum galaxisai nem várt hatékonysággal alkothattak csillagokat” – írja a Nature.
„Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a korai Univerzum galaxisai váratlan hatékonysággal alkothatnak csillagokat. Amint alaposabban tanulmányozzuk ezeket a galaxisokat, új betekintést nyújtanak az Univerzum legkorábbi korszakait meghatározó körülményekbe. A Vörös szörnyek csak egy új korszak kezdetét jelentik a korai Univerzum felfedezésében” — mondta a közleményben Mengyuan Xiao a Genfi Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
„Három ilyen masszív vadállatot találni a minták között izgalmas fejtörést okoz. A galaxisfejlődésben számos folyamat hajlamos arra, hogy sebességkorlátozó lépést vezessen be a gázok csillagokká való átalakulásának hatékonyságában, de valahogy úgy tűnik, hogy ezek a Vörös szörnyek gyorsan elkerülték ezen akadályok nagy részét” — mondta Stijn Wuyts, a brit Bath Egyetem csillagászprofesszora, a tanulmány társszerzője.
A Vörös szörnyek a nevüket a jellegzetes vörös fényükről kaptak, a James Webb teleszkóp közeli infravörös kamerája, a JWST Near Infrared Camera (NIRCam) segítségével fedezték fel. Ez az eszköz lehetővé teszi a kozmikus porfelhők mögé rejtett tárgyak megkülönböztetését. A NIRCam infravörös képességei lehetővé teszik, hogy más teleszkópoknál mélyebbre és a korai univerzum portól eltakartabb részeibe nézzen.
A tudósok folytatni kívánják a megfigyeléseket, hogy megismerkedhessék ezeknek az objektumoknak a tulajdonságait. A kutatók következő lépései a vörös szörnyek további megfigyelései a NIRCam és a chilei Atacama Large Millimeter Array teleszkóp segítségével. A felfedezések kérdéseket vetnek fel az asztrofizikusok számára is, akik a korai galaxisok fejlődésének modelljeivel foglalkoznak, akiknek esetleg olyan egyedi folyamatokat kell figyelembe venniük, amelyek lehetővé tették az óriásgalaxisok növekedését ilyen hatékony csillagkeletkezés mellett.