A pénz digitalizációja – kulcs a 21. századhoz című előadásában a jegybanki alelnök beszélt a 2020-as évek nagy átalakulásairól, köztük a globalizációs, innovációs folyamatok felgyorsulásáról. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az elmúlt évtizedben elindult innovációs hullám kihívás elé állította nem csak a jegybankokat, de a kereskedelmi bankokat is. A fintech cégek megjelenése kiberbiztonsági és fogyasztóvédelmi kockázatok emelkedésével járt, a kriptoeszközök a világban gyorsan elterjedtek, de inkább spekulatív befektetési eszközként szolgálnak – sorolta. A nagy technológiai cégek által kibocsátott pénzügyi eszközök veszélyeztetik a jegybankok monetáris szuverenitását, ezért a központi bankok arra törekszenek, hogy digitális jegybankpénzek kibocsátásával megtartsák vezető szerepüket – mutatott rá Virág.
A digitális jegybankpénz előnyei között említette a hatékonyabb transzmissziót, amellyel a monetáris kondíciók változása gyorsabban jelenik meg a fogyasztási és beruházási döntésekben. Az előnyök közé sorolta az innovációk támogatását és a készpénzhasználat költségeinek csökkentését is. Kiemelte, a digitális jegybankpénz hatással lesz a monetáris kondíciókra, így a pénzügyi stabilitási kérdéseket is kiemelten kell figyelniük a jegybankoknak. A digitális jegybankpénz mellett magyar szempontból is több érv szól – állapította meg -, így az erősebb verseny a bankrendszerben, az innovációk támogatása, valamint a készpénzes fizetés visszaszorítása. Összességében pedig a gazdasági növekedés egyik legfontosabb hajtóereje lehet – mondta Virág.