Végre kiderült hogyan fejlődik a kérészek látása

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik – derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

Az ELTE Biológiai Intézet és az Ökológiai Kutatóközpont kutatói elektroretinográfiával mérték a dunavirág összetett szemének spektrális érzékenységét lárva és kifejlett állapotú egyedeken egyaránt. A kettő között jelentős különbségeket találtak. „A lárvák szeme a zöld spektrális tartományra volt érzékenyebb, míg a kifejlett kérészeké az ultraibolya fényre” – magyarázza a közleményben Egri Ádám, az Ökológiai Intézet munkatársa. A folyó vízalatti világában, ahol a dunavirág fejlődik, az olykor zavaros, emberi szemmel nézve barnás színű környezetben a spektrum hosszabb hullámhosszú tartománya dominál, és a fényintenzitás is kisebb, mint a felszínen. Ez azt jelenti, hogy a zöld, sárga és vörös hullámhosszak vannak leginkább jelen. A lárva számára tehát előnyösebb, ha szeme elsősorban a zöld spektrális tartományra érzékeny.

A kutatók budapesti webkamerák felvételeit segítségül hívva azt is be tudták határolni, hogy pontosan milyen napállás-tartományban rajzik a dunavirág. Azt kapták, hogy a dunavirág jellemzően a horizont alatti 14 és 7 fokos napállás között rajzik tömegesen. Azt is megmutatták, hogy ebben a napállástartományban maximális az égbolt ultraibolya/zöld fotonaránya. A kifejlett kérészek elsődlegesen ultraibolya-érzékeny szeme tehát a rajzási időablakhoz való alkalmazkodásra utal. „Korábban kimutattuk, hogy a dunavirág legerősebben az ultraibolya és kék fényhez vonzódik, ez összhangban áll a mostani laborkísérleteink eredményeivel” – mondja Kriska György, az ELTE docense, aki a kérészek pusztulásával kapcsolatos vizuális ökológiai kutatásokat még 2012-ben elkezdte. Jól ismert jelenség a dunavirág kérészek közvilágítási lámpáknál történő tömeges pusztulása. E hatás csökkenthető a kültéri lámpák spektrumának helyes megválasztásával. Azok a fényforrások, amelyeknek a fényében rövid hullámhosszak dominálnak (emberi szem számára kékes színű, például hideg fehér LED) sokkal több kérészt vonzanak, mint azok, amelyeknek a spektrumában elsősorban a hosszabb hullámhosszak vannak jelen (emberi szem számára sárgás, például meleg fehér LED, borostyánsárga LED).

„A dunavirág példája is erősíteni látszik azt az egyre inkább kialakuló képet, miszerint ökológiai szempontból a hosszabb hullámhosszú mesterséges fények okozzák a legkevesebb kárt az élővilágban, így célszerű ilyeneket alkalmazni” – mutatnak rá a közleményben a kutatók. A dunavirág hazánkban védett kérészfaj. Életciklusa egy év, a petékből április környékén kelnek ki a lárvák, amelyek szerves törmelékkel, élőbevonattal táplálkoznak, és egészen a késő nyári rajzási időszakig fejlődnek. A rajzás sötétedés után kezdődik, amikor a lárvák felúsznak a felszínre, ahol szárnyas rovarrá vedlenek. A hímek egy újabb vedlése után megtörténik a párzás, majd a megtermékenyített nőstények a folyó folyásirányával szemben repülnek néhány kilométert, hogy a vízbe rakott peték nagyjából ugyanoda kerüljenek, ahol az őket lerakó nőstények is kifejlődtek.

A dunavirág rajzása viszonylag rövid időablakban történik az alkonyati órákban, amikor az emberi szem számára már gyakorlatilag sötét van, valójában azonban még a nap szórt fénye dominál az égen. Relatíve ilyenkor a legnagyobb a kék és ultraibolya fény hányada az égboltfényben a hosszabb hullámhosszú komponensekhez viszonyítva. A fotósok által kék órának nevezett időszaka nagyjából ekkor van.