Végre erősíti az NMHH az álhírek elleni küzdelmét

Az álhírek elleni küzdelem fontosságára hívja fel a figyelmet az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amely „a félretájékoztatással szemben a fogyasztói tudatosság növelését elsődleges céljának tekinti”. A hatóság közleménye szerint átfogó felmérést publikált az Európai Bizottság (EB) a legnagyobb online platformok álhírellenes gyakorlatáról, miközben küszöbön a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály elfogadása is. „A körvonalazódó uniós szabályozás mellett ugyanakkor az is elkerülhetetlen, hogy mi magunk is tegyünk a tudatosabb tartalomfogyasztásért. Az NMHH a félretájékoztatással szemben a fogyasztói tudatosság növelését elsődleges céljának tekinti.” A médiahatóság a járványról szóló félretájékoztatás-dömping kapcsán készített átfogó uniós felmérésre térve ismertette, hogy az EB jelentések azon platformok álhírellenes intézkedéseit vizsgálják, amelyek aláírták a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexet, köztük Google, a Facebook, a Microsoft, a Twitter és a TikTok.

Mint felidézték, a kódex eredetileg 2018-ban született meg, de 2021 májusában az EB a továbbfejlesztésére tett javaslatokat, annak érdekében, hogy a platformok erősebb eszközöket kapjanak a dezinformáció elleni küzdelemhez. A platformok moderációs intézkedéseinek március-áprilisi statisztikájából kiderül: a Google csak Magyarországon közel negyvenezer hirdetést távolított el a kódex alapján (globálisan több mint 33 milliót), a Microsoft is több mint kilencmillió ilyen hirdetést törölt két hónap alatt. Facebook-tartalomból 78 ezret, Instagram-posztból közel tízezret távolított el a Meta, míg a Twitter 6700 bejegyzést és 527 fiókot függesztett fel. Az NMHH leszögezte, hogy „az álhírek ellen minden lehetséges jogi és technológiai eszközt bevethetünk és be is kell vetnünk”. A hatóság álláspontja szerint nem lehet a tényellenőrzői szerepet kizárólagosan az online platformoknak, vagy a tényellenőri szerepre önmagukat kijelölő szervezeteknek átengedni (Elég nyilvánvaló, hogy a civil tényellenőrök tevékenysége azért fáj a hatóságnak, mert maguk akarnak dönteni arról, hogy mi a hazugság, és mi nem az. Emlékszünk, ez volt a gyakorlat a szocializmusban, és ez a gyakorlat minden autokráciában és kleptokráciában. A -szerk- megj.) „A tudásmonopólium ugyanis soha nem vitt előre, bárki is döntött egy állítás valóságtartalmáról” – rögzítette az NMHH, amely azt ösztönzi, hogy „átlátható, világos, hatékony eljárásrend kerüljön megalkotásra az interneten közzétett tartalmak moderációjára.”

Az álhírek műfaja szinte önálló iparággá vált és egyre nagyobb tömegben, tudatos stratégiákkal terjesztve ömlenek az internethasználókra. Annak ismertetőjegyeit sorolva közölték, hogy az álhírek közismert személyből vagy eseményből indulnak ki, közérdeklődésre tartanak számot, erős érzelmeket generálnak, szaknyelvnek maszkírozott stílusban szólalnak meg, és látszólag tudományos tekintélyekre hivatkoznak. A kommüniké példaként említi, hogy ha mindez „együtt van”, jó eséllyel számos megosztásra, kattintásra, hozzászólásra tarthat számot az adott hír vagy hirdetés. Megállapításuk szerint e mechanizmus a koronavírus alatt ért el (eddigi) csúcsára. A hatékony szabályozás és a techcégek önszabályozása mellett felhasználók tudatos tartalomfogyasztással tehetnek az álhírek ellen. Felsorolásuk szerint érdemes gyanúval élni, ha egy cikk címe a józan észnek ellentmondó állítással akar kattintásra bírni, ha láthatóan hamis vagy régi fotót használnak egy friss hírhez, ismeretlen, sosem hallott vagy túl általános webcímen elérhető oldalon szerepel a hír, helyesírási hibákat, halmozott írásjeleket, magánvéleményeket tartalmaz a szöveg, név nélkül, vagy sehol máshol nem szereplő álnévvel jelenik meg a tartalom, források nélkül vagy hamis, visszakereshetetlen forrásokkal támasztja alá állításait, feltűnően sok, vagy a cikkhez szorosan kapcsolódó hirdetés szerepel az oldalon.