Az ügyfélközpontú, támogató funkciókkal is kiegészített e-szolgáltatásoknál jelentős, de egyenlőtlen fejlődés volt tapasztalható. A hazai digitális előrehaladás üteme az uniós átlaghoz hasonló, ugyanakkor jelentős Magyarország lemaradása az összetettebb digitális szolgáltatásoknál – emelték ki, hozzátéve, hogy a szolgáltatások igénybevételének szintje így továbbra is az optimális alatt van. A technológiai és szolgáltatási hatékonyság szempontjából kiemelkedőek az adózás, az áru-és pénzforgalom területén végbement fejlesztések. A digitális közigazgatás kiemelkedően fontos szerepet játszott a koronavírus-járvány kezelésében és a tájékoztatásban is, jelentősen mérsékelve a korlátozások kedvezőtlen hatásait. A közigazgatási ügymenet így a veszélyhelyzetben is folytonos maradhatott. Az előzetes, internetes regisztráció nélküli oltási lehetőség következtében jelentősen nőtt az oltást igénybe vevők száma, ami felhívja a figyelmet arra, hogy bővíteni kell a lakossági digitális kompetenciákat – olvasható az ÁSZ jelentésében.
Az elemzés szerint az elektronikus közigazgatás, azaz a közvetlen személyes jelenlét, utazás, várakozás nélküli, gyors ügyintézés minél szélesebb körű lehetősége nagyon sok érdeket egyesít, többi között időt, pénzt, fáradságot spórol meg az új személyigazolványt igénylőnek, az adót fizetőnek, a felhőből receptet kiváltónak. Magyarországon egymást követő, egymásra épülő stratégiák alapján jogszabályváltozások nyitottak utat az új technológiai lehetőségek alkalmazása előtt. Több területen átfogó fejlesztés történt, 2018. január 1-jétől pedig a közfeladatot ellátó szervek széles köre köteles biztosítani az ügyek elektronikus intézésének lehetőségét az ügyfeleknek.