A diákok matematikai teljesítménye drámaian romlik az Európai Unió tagállamaiban, derül ki az Európai Bizottság legújabb jelentéséből.
Az alulteljesítők aránya rekordmagasságba nőtt, míg a kiváló eredményeket elérő diákok száma csökkent, ahogy az az Education and Training Monitor 2024 című dokumentumban olvasható. Különösen aggasztó a helyzet Magyarországon, ahol az alulteljesítők aránya az elmúlt években növekedett, ami hosszú távon veszélyeztetheti az ország gazdasági versenyképességét.
Egyre több diák marad le
A jelentés szerint négy év alatt 6,6 százalékkal nőtt az Európai Unióban a matematikában alulteljesítők aránya. A legnagyobb problémát Bulgária, Ciprus, Románia és Görögország jelentik, ahol az alulteljesítők aránya meghaladja a 45 százalékot. Bár Magyarország nem tartozik a legrosszabb helyzetű országok közé, a trendek itt is kedvezőtlenek: egyre több diák küzd a matematikai alapvető készségek elsajátításával.
Ezzel párhuzamosan csökken a legjobban teljesítő diákok aránya: négy év alatt 11-ről 7,9 százalékra esett vissza az Európai Unióban. Míg Hollandiában és Észtországban kiemelkedő a tehetséges diákok aránya, Magyarország a középmezőnyben stagnál.
Hosszú távú veszélyek
„Az iskolai matematikaórák gyakran nem világítanak rá, miért fontos a matematika tanulása. Ha ez változna, a matematika közelebb kerülhetne az emberekhez” – véli Mosóczi András matematikatanár.
A matematikai készségek hiánya nem csupán az iskolai teljesítményben, hanem az egész társadalomban problémát okoz. A digitális átállás és a mesterséges intelligencia térnyerése miatt egyre nagyobb szükség van a matematikai alapú kritikus gondolkodásra, miközben a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika (STEM) területeken a munkaerőpiacon egyre nagyobb a hiány. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, az Európai Unió technológiai versenyképessége veszélybe kerülhet, ami lassíthatja a gazdasági növekedést.
Alacsony matematikai kompetenciákkal a mindennapi életben is hátrányba kerülhetünk. Egy friss kutatás szerint a pénzügyi tudatosság, például a hitelek kamatköltségeinek kiszámítása vagy a háztartási költségvetés tervezése, szoros kapcsolatban áll a matematikai készségekkel. A mateking.hu oktatási platform készítői úgy vélik, hogy a matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a problémamegoldó képességet, ami minden szakmában versenyelőnyt biztosíthat, legyen szó ügyvédekről, közgazdászokról vagy mérnökökről.
Nincs király út: a matek mindenkinek nehéz
A matematika tanulása és tanítása nem könnyű feladat a diákok és a tanárok számára sem – ismerte el a szakértő. „Míg a történelem vagy biológia órákon a gyerekek nagyjából egy tempóban haladnak, a matematikában mindenkinek saját tempóban kell gondolkodnia és feladatokat megoldania. Emiatt a matematikatanárnak szinte 10-15 részre kellene szakadnia, hogy minden diák elégedett legyen a tempóval. Ráadásul a matematika egy rendkívül absztrakt tárgy, ami még nagyobb kihívást jelent. Ez az egyetlen tantárgy, ahol olyan dolgokat tanulunk, amik a valóságban nem léteznek, hiszen már a számok is absztrakciók” – mondta Mosóczi.
„A megoldás lehet például a gyakorlatiasabb feladatok alkalmazása a matematikaórákon. Ez kedvező irány, de nem szabad túlzásba vinni. A cél nem a ‘butított’ matematika, hanem a matematikai gondolkodás és az algoritmusok megértésének fejlesztése. Ugyanúgy, ahogy a verset sem azért tanítjuk, hogy azt szavaljuk majd állásinterjún, a matematika is a problémamegoldó képességünket, algoritmikus gondolkodásunkat és absztrakciós készségünket fejleszti. Röviden: okosabbak leszünk” – tette hozzá a mateking.hu e-learning platform alapítója.
Mosóczi szerint a száraz algoritmusokat izgalmasan és szemléletesen kell bemutatni a diákoknak, hogy azok valóban érdekeljék őket. Ezért is lett sikeres a platformja, amely már több mint hétszáz iskolában van jelen, és az iskolák folyamatosan csatlakoznak.
Ezért fontos a matematika
Két fő oka van annak, hogy miért kell matematikát tanulnunk. Az egyik, hogy a matematika egy mentális edzés, amely fejleszti a logikus gondolkodást és a problémamegoldó képességet. Ahogyan a testmozgás erősíti az izmokat, úgy a matematika az agyunkat fejleszti. A matematikai feladatok megoldása hozzájárul ahhoz, hogy jobban kezeljük a mindennapi élet problémáit, és felkészít a munka világában is elengedhetetlen készségekkel.
A másik ok, hogy a matematika az összes tudomány alapnyelve. A közgazdászok, tudósok, kutatók és biológusok ezen a nyelven kommunikálnak. Ha ezt nem tanuljuk meg, akkor a reál tudományok terén analfabéták leszünk, ami hátrányt jelenthet azoknak, akik ezen a területen szeretnének dolgozni a jövőben – jelentette ki Mosóczi.
English summary
|
