Uniós bíróság: egy vevőszolgálat hívásának költsége nem haladhatja meg egy általános hívás költségét

Egy eladó, vagy szolgáltató által működtetett vevőszolgálati telefonvonal hívásának költsége nem haladhatja meg egy helyi vezetékes telefonvonalra, vagy belföldi mobiltelefonra irányuló hívás költségét – mondta ki ítéletében az Európai Unió Bírósága.

A bíróság indoklásában arra emlékeztetett, hogy az Európai Unió szabályozása szerint a tagállamok biztosítják, hogy ha egy eladó, vagy szolgáltató telefonvonalat használ kapcsolattartásra, akkor a fogyasztó ne legyen köteles magasabb összeget fizetni, mint az e vonalra irányuló hívások alapdíja. Az irányelv azonban nem határozza meg az alapdíj fogalmát – tették hozzá. A bíróság szerint az alapdíj az általános nyelvhasználatban egy standard hívás költségének felel meg. Mind a szövegkörnyezet, amelyben e fogalmat az irányelv használja, mind az irányelv célkitűzése, vagyis a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása megerősíti, hogy e fogalmat a szokásos jelentésében kell érteni – húzta alá a bíróság.

Az ügy előzménye, hogy a Comtech elektronikus és elektromos cikkek forgalmazásával foglalkozó német társaság honlapján egy olyan telefonszámot tüntet fel, amelyet Németországban általában a nemzeti díjszabás alá tartozó vevőszolgálatok esetében használnak. A szám hívásának költsége azonban nagyobb, mint egy vezetékes számra kezdeményezett szokásos hívás költsége. Ezért egy, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen küzdő német szervezet azt kérte, hogy a cég hagyjon fel a szerinte tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal. A bíróság úgy vélekedett, ha az eladók, vagy szolgáltatók magasabb díjakat is kiszámlázhatnának, mint egy standard beszélgetés díja, az elrettenthetné a fogyasztót, hogy vevőszolgálati telefonvonalat vegyen igénybe abból a célból, hogy a megkötött szerződésre vonatkozó információkat kérjen, illetve – többek között – a jótálláshoz vagy az elálláshoz való jogát gyakorolja.