Egyedülálló felfedezést jelentettek be a James Webb űrteleszkópot használó kutatók: először sikerült olyan gázokat azonosítani egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörében, amelyek a Földön kizárólag élő szervezetek – főként tengeri algák – által termelődnek.
A szóban forgó bolygó a K2-18 b, amelynek légkörében dimetil-szulfidot (DMS) és dimetil-diszulfidot (DMDS) mutattak ki – ezek a vegyületek a Földön kizárólag mikrobiális élet jelenlétéhez köthetők. A kutatók hangsúlyozták, hogy nem élőlények felfedezéséről van szó, hanem egy lehetséges „bioszignatúráról”, azaz életfolyamatra utaló kémiai nyomról. Az eredmény ígéretes, de óvatosságra intenek: további megfigyelések szükségesek a megerősítéshez.
„Ez fordulópont az élet keresésében a Naprendszeren kívül. Most először sikerült bioszignatúrát kimutatni egy potenciálisan lakható bolygón a jelenlegi technológiával” – nyilatkozta Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem csillagásza, a kutatás vezetője.
Egy új típusú bolygó: a „hyceán világ”
A K2-18 b egy „hyceán világ” lehet – olyan exobolygó, amelyet hidrogéndús légkör és folyékony vízzel borított felszín jellemezhet. A bolygó körülbelül 8,6-szor nehezebb, és 2,6-szor nagyobb átmérőjű, mint a Föld. Egy halványabb, kisebb vörös törpecsillag körül kering, 124 fényévre tőlünk, az Oroszlán csillagképben, éppen a lakhatósági zónában, ahol folyékony víz is előfordulhat a felszínen. A James Webb űrteleszkóp korábbi mérései már metánt és szén-dioxidot is kimutattak a bolygó légkörében – ezek szintén széntartalmú vegyületek, amelyek először jelentek meg egy csillag lakható zónájában lévő exobolygón.
„Jelenlegi tudásunk szerint az egyetlen olyan magyarázat, amely meg tudja magyarázni a mostani és korábbi adatokat is, hogy a K2-18 b egy hyceán világ, ahol bőségesen van élet. De nyitottnak kell maradnunk más lehetőségekre is” – tette hozzá Madhusudhan. A bolygó feltételezett óceánjai melegebbek lehetnek, mint a földi tengerek. A kutatók szerint, ha valóban létezik élet, az egyszerű mikroorganizmusokra korlátozódhat. A többsejtű, sőt intelligens élet kizárása még túl korai – erre a kérdésre egyelőre nincs válasz.
Döntő jelentőségű mérés – de még nem végső bizonyíték
A kimutatott DMS és DMDS szintje több mint tízezerszerese a Föld légkörében mért koncentrációnak, és jelenlegi ismereteink alapján ilyen érték nem magyarázható biológiai folyamatok nélkül. A felfedezés statisztikai valószínűsége 99,7 százalék, de ez még nem elég az egyértelmű bizonyításhoz – figyelmeztetnek a kutatók. A szakértők szerint többszöri megfigyelés szükséges a jel megerősítéséhez, és további laboratóriumi, valamint elméleti vizsgálatok kellenek annak kizárására, hogy a gázokat esetleg nem-biológiai úton is létre lehetne hozni egy ilyen légkörű bolygón.
„Nem áll érdekében senkinek sem elhamarkodottan bejelenteni, hogy életet találtunk” – hangsúlyozta Madhusudhan. „De kétségtelen, hogy egy izgalmas és ígéretes pillanathoz érkeztünk.”
Hogyan derül ki, mi van egy távoli bolygó légkörében?
A kutatók a tranzit módszert alkalmazták: amikor a bolygó elhalad a csillaga előtt, a csillagfény egy része áthalad a bolygó légkörén, így az ott található gázok „ujjlenyomatait” ki lehet mutatni. A Webb űrtávcső korábbi mérései már sejtették a DMS jelenlétét, de most új eszközzel és új hullámhossz-tartományban is megerősítették azt. A végső cél azonban továbbra is az: földszerű bolygón találni életet. A kutatók szerint ehhez most minden eddiginél közelebb vagyunk — írja a Reuters.
English summary
|
