Siemens

A Siemens AG-t 1847-ben alapította Werner Siemens és Johann Georg Halske, elektromos távírógépek gyártására. Siemens 1856-ban feltalálta a mágneses induktort, 1866-ban pedig – Jedlik Ányostól függetlenül – felfedezte a dinamóelvet. Ezt követően a társaság tevékenysége az elektrotechnika újabb területeire terjedt ki. 1919-ben két másik vállalattal közösen megalapították az Osram világítástechnikai társaságot. A cégcsoport a második világháborúban súlyos károkat szenvedett, a háború után pedig a győztes hatalmaknak fizetett jóvátétel emésztette fel vagyona jórészét. Az újjászervezett Siemens-csoport irányítását 1966-ban központosították.

A Siemens AG mára a világ egyik vezető technológiai vállalatává vált, amely a mérnöki kiválóságot, az innovációt, a minőséget és a megbízhatóságot képviseli világszerte immár több mint 170 éve. Napjainkban a cég a villamosítás, az automatizálás és a digitalizáció területére fókuszál. A 2018. szeptember 30-ával zárult gazdasági évben a Siemens 83 milliárd euró árbevételt, valamint 6,1 milliárd euró adózás utáni eredményt ért el, és mintegy 379 ezer munkatársat foglalkoztatott világszerte.

Magyarországon a Siemens 1887-ben, az első budapesti villamosvonal megépítésekor alapított céget, amely azóta is meghatározó szerepet játszik az ország modernizációjában. A hazai Siemens-csoport az energiatermelés, -feldolgozás és -továbbítás, az ipari automatizálás, az épülettechnológia, a közlekedés és infrastruktúra, az egészségügy, valamint a szoftverfejlesztés területén tölt be meghatározó szerepet. A Siemens Zrt. mellett az evosoft Hungary Kft., a Mentor Graphics Magyarország Kft., a Siemens Gamesa Renewable Energy Kft., a Siemens Healthcare Kft., a Siemens Mobility Kft., valamint a Valeo Siemens eAutomotive Hungary Kft. a csoport tagja, amely Magyarországon 3700 munkatársat foglalkoztat.

Botrányok
2007 első felében a Siemens botrányaival voltak tele a lapok. Két korábbi igazgatósági tagot 2006 végén, egy jelenlegit pedig 2007 márciusában tartóztatott le a rendőrség. Az utóbbi az egykor a vezérigazgatói posztra is esélyesnek tartott Johannes Feldmayer, a Siemens it-részlegének vezetője, a cég második legjobban fizetett alkalmazottja volt. Esetében a vád az AUB nevű, a Siemens üzemi tanácsában is reprezentált szakszervezet Wilhelm Schelsky nevű korábbi vezetőjének 14 millió eurós – más források szerint 34 millió eurós — megvesztegetése, Ez két szempontból is unikumnak számít: az utóbbi évek német vállalati botrányai során most először került sor egy aktív igazgatósági tag letartóztatására, és ugyancsak most először derült fény egy, a vállalatvezetéssel hangsúlyozottan baráti viszonyt ápoló munkavállalói érdekképviselet tudatos felépítésének gyakorlatára. Ezt követte 2007 áprilisában a Siemens korábbi vezérigazgatójának, Heinrich von Pierernek a lemondása a cég felügyelő bizottságának elnöki posztjáról. Pierer rangját jelzi, hogy tagja a Volkswagen és a Deutsche Bank felügyelőbizottságának is, Angela Merkel kancellár mellett pedig egy technológiapolitikai tanácsadó testület vezető posztját tölti be. Nem sokkal később a cég vezérigazgatójának, a posztot 2005 óta betöltő Klaus Kleinfeldnek is távoznia kellett posztjáról. Történetükben közös vonás, hogy korábban rövidebb-hosszabb ideig mindkét lemondott csúcsvezető betöltötte a Siemens megvesztegetési ügyeiben főszerepet játszó távközlési üzletág vezetői posztját.

Mint fény derült rá, a telekommunikációs üzletág mintegy 200 millió eurót helyezett el ausztriai és svájci , megvesztegetési alapokban” Egyes lapértesülések szerint a belső ellenőrzés már 2002-ben felhívta a cégvezetés figyelmét a problémára, és kevésbé lebukás-veszélyes pénzkezelési technikák kidolgozását javasolta. A cégvezetés ellenben azt állítja, hogy csak 2006-ban szerzett tudomást a megvesztegetési alapok létezéséről. Az ausztriai és a svájci alapokon keresztül a Siemens feltehetően több tízmillió eurót költött a 2004-es athéni olimpiai játékokkal kapcsolatos megrendelések megszerzésének elősegítésére. A megvesztegetési célpontok között egyebek mellett szerepelt a döntően olasz állami ellenőrzés alatt álló ENEL energetikai óriáscég, amelynek esetében erőmű-megrendelések biztosítására szolgáltak a csúszópénzek. Az újsághírekből összeálló kép alapján az elmúlt években a Siemens összesen legalább 400-420 millió eurót költött korrupciós célokra. Ez mintegy fél százaléka a cég éves árbevételének: a 2005. szeptember 30-án zárult pénzügyi évben a cég 87 milliárd eurós árbevételt ért el.