Terjed az AI alkalmazása, de nagy a bizalmatlanság

A mesterséges intelligencia (AI) egyre inkább a mindennapok részévé válik, azonban sokan továbbra is bizonytalanul viszonyulnak hozzá – állítja a KPMG és a Melbourne-i Egyetem legfrissebb nemzetközi felmérése. Bár a megkérdezettek jelentős része már rendszeresen használ AI-t, gyakran nem elég körültekintően teszik ezt, ami fokozza az anyagi és reputációs kockázatokat.

Az AI mára szinte minden iparágban – a pénzügytől az oktatáson és egészségügyön át a mezőgazdaságig – megjelent, a szabályozás és az etikai kontroll viszont nem tart lépést a technológia gyors elterjedésével. Sok szervezet anélkül vezeti be az AI-megoldásokat, hogy átgondolt irányítási rendszert vagy etikai kereteket alakítana ki.

A globális kutatás célja az volt, hogy feltérképezze az emberek AI-hoz fűződő bizalmát, felhasználási szokásait és jövőbeli elvárásait. Több mint 48 ezer embert kérdeztek meg 47 országban. A felmérésből kiderült: a munkavállalók háromnegyede már tudatosan használ AI-t, sokan pedig hetente élnek a lehetőséggel – gyakran ingyenes, nyilvános platformokon, mint a ChatGPT.

Sokan azonban nem jelzik, hogy AI-t használnak – sőt, az AI által készített tartalmat sajátjukként tüntetik fel. Ez a diákokra még inkább igaz: kétharmaduk így jár el, és több mint háromnegyedük állítja, hogy AI nélkül nem tudná teljesíteni tanulmányi kötelezettségeit. Ugyan hatékonyságról és tehermentesítésről számolnak be, sokan úgy vélik, a technológia hátráltatja a kritikus gondolkodás és a kollaboráció fejlődését.

A bizalom hiánya komoly kihívás

Noha az AI egyre inkább beépül a munkafolyamatokba, a bizalom nem nő vele egyenesen arányosan: a válaszadók több mint fele bizalmatlan vele szemben – főként a fejlett országokban. A válaszadók hetven százaléka igényelne szigorúbb szabályozást, sokan pedig úgy érzik, hogy a jelenlegi törvények nem nyújtanak megfelelő védelmet. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az AI iránti korábbi lelkesedést ma már józanabb, mérlegelő hozzáállás váltotta fel, amely a megbízhatóságra és az átláthatóságra helyezi a hangsúlyt.

Szabályozás nélkül nincs bizalom

A kutatás szerint az AI megbízhatóságát nagymértékben befolyásolja, hogy milyen szabályozási és etikai keretek veszik körül. Bár 79 százalék szerint szabályozásra szükség van, csak hat százalék ismeri a hazai vagy EU-s AI-irányelveket. Az emberek jobban elfogadják az AI-t, ha saját maguk használják, viszont sokkal kritikusabbak, ha más alkalmazza – különösen társadalmi vagy ipari méretekben.

A tanulmány négy kulcsterületet nevez meg, ahol a szervezeteknek fejlődniük kell: a vezetői szemlélet formálása, a technológiába vetett bizalom erősítése, a munkavállalók tudásának fejlesztése, valamint a belső szabályozás szilárdabbá tétele.

A felmérés a negyedik egy olyan kutatási programban, amely egyedülálló lehetőséget biztosít arra, hogy a 2022 végén (közvetlenül a ChatGPT megjelenése előtt) és 2024 végén megkérdezett 17 országban megvizsgáljuk a közvélemény hozzáállásában bekövetkező időbeli változásokat. A felmérés a bizalom csökkenő tendenciáját, valamint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggodalmak és aggályok növekedését mutatta ki, ahogy az elfogadás növekedett.

A kutatás bizonyítékokon alapuló utakat határoz meg a AI-rendszerek felelősségteljes használatának és az AI bizalmi elfogadásának erősítésére a munkahelyen és a társadalomban. A vizsgálat eredményei fontos következményekkel járnak a közpolitika és az iparági gyakorlat számára.

A legfontosabb meglátások

• Az emberek többsége óvatos az AI rendszerekben való bizalommal kapcsolatban, különösen a fejlett gazdaságokban, és egyszerre nyilatkoznak optimizmusról és aggodalomról. A legtöbb ember azonban elfogadja a AI használatát.
• Az emberek számos előnyös eredményt és negatív hatást is tapasztalnak az AI társadalmi alkalmazásából, és egyre többen hisznek abban, hogy az AI előnyei meghaladják a kockázatokat, különösen a feltörekvő gazdaságokban.
• A közvélemény elvárja az AI nemzeti és nemzetközi szintű szabályozását, valamint az iparral való társszabályozást. A jelenlegi szabályozási környezet azonban nem felel meg a közvélemény elvárásainak.
• Az AI-jal kapcsolatos ismeretek és képzés elmarad az AI bevezetésétől, pedig fontos lenne a felelős és hatékony alkalmazáshoz.
• Jelentős különbségek vannak a fejlett és a feltörekvő gazdaságú országok között: A feltörekvő gazdaságokban élők nagyobb bizalomról, az AI elfogadásáról és elfogadásáról, magasabb szintű AI-ismeretekről és -képzésről, valamint az AI-ból származó előnyök nagyobb arányáról számolnak be.
• A munkavállalók többsége arról számol be, hogy szándékosan rendszeresen használja az AI-t a munkahelyén.
• Az AI munkahelyi használata számos teljesítménybeli előnyt biztosít, ami a munkaterhelésre, a stresszre, az emberi együttműködésre és a megfelelésre gyakorolt vegyes hatásokkal párosul.
• Sok munkavállaló számol be arról, hogy az AI-t önelégülten és nem megfelelő módon használja a munkahelyén, és elrejti az AI használatát a munkájában.
• A legtöbb hallgató arról számol be, hogy rendszeresen használja az AI-t tanulmányai során, és számos előnnyel jár a használata, de vegyes hatásokról számol be a kritikus gondolkodásra, a társaival és oktatóival való kommunikációra és együttműködésre, valamint az értékelés méltányosságára vonatkozóan.
• A legtöbb hallgató arról számolt be, hogy tanulmányai során önelégülten és nem megfelelő módon használta az AI-t, és túlzottan támaszkodott az AI-ra.