Jens Stoltenberg a Die Welt online kiadásában csütörtökön megjelent összeállításban elmondta, hogy tavaly havonta átlagosan ötszáz olyan informatikai támadás érte a NATO intézményeit, amely „szakértőink intenzív beavatkozását tette szükségessé”, ami éves szinten hatvan százalékos növekedés. A legtöbb támadást nem magánszemélyek, hanem állami intézmények finanszírozták – tette hozzá a NATO főtitkára. Rámutatott, hogy a kibertámadásokra is vonatkozik a kollektív védelem elve. Elmondta, hogy a szövetségnél új eljárást vezettek be, válságkezelő szakértői csoportokat állítanak össze, amelyek készen állnak arra, hogy segítsék a tagállamokat hálózataik védelmében.
Az informatikai támadások nagyon veszélyesek lehetnek, mert kárt tehetnek az energiaellátó rendszerben vagy más kritikus infrastruktúrában, és azért is, mert „ma már minden katonai aktivitás adatok átvitelén alapul” — mondta Stoltenberg. A volt norvég miniszterelnök hozzátette: több NATO-tagállam kormánya attól tart, hogy hackerek választási kampányok befolyásolásával is megpróbálkozhatnak, amivel „alááshatják a demokráciát”.