Talpra álltak a családi vállalkozások

A családi vállalkozások a Covid-19-világjárványt követően talpra álltak: globális szinten 71 százalékuk realizált növekedést az értékesítésben, 43 százalékuk pedig két számjegyű gyarapodásról számolt be az előző pénzügyi évben. 77 százalék a következő két év eredményeit illetően is bizakodó.

A makrogazdasági kihívások világszerte hatással vannak a szervezetekre, a családi kézben lévő cégek nagyrészt a fő üzleti tevékenységükre, a költségek fedezésére és a túlélésre összpontosítanak 2023-ban, állapítja meg a PwC globális felmérése.

Az ESG-stratégia versenyelőny, ennek ellenére nem jellemző a megléte

A PwC felmérése szerint az előző pénzügyi évben két számjegyű növekedést elért családi vállalkozások közel háromnegyede (73 százalék) szilárd családi értékrenddel és vállalati célokkal rendelkezik. Továbbá a sikeresen működő vállalatoknál jellemző a munkavállalói ösztönzők használata (53 százalék), valamint az erős digitális képességek megléte (47 százalék).

A kutatás arra is rámutat, hogy az összehangolt környezetvédelmi, szociális és irányítási stratégia (Environmental, Social and Governance – ESG-stratégia) alkalmazása is korrelál a vállalatok sikerességével: az e téren fejlett vállalkozások fele két számjegyű növekedést ért el az előző pénzügyi évben, míg az ESG-stratégiával nem rendelkező családi vállalkozások esetében 42 százalék könyvelhetett el hasonló eredményt. Emellett az ESG területen aktív családi vállalkozásokban az ügyfelek is jobban megbíznak, mint azokban, amelyek erre a területre nem fókuszálnak (62 százalék szemben 49 százalékkal). Ugyanakkor a felmérésből látszik, hogy a családi vállalkozások 67 százaléka egyelőre alig vagy egyáltalán nem foglalkozik az ESG-vel. Magyarországra vonatkozó pontos adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, de vélhetően hasonló vagy még magasabb ez az arány.

A fejlett digitális képességek támogatják a hatékonyabb vállalatirányítást

Közel tíz százalékkal nőtt azon erős digitális képességekkel rendelkező családi vállalkozások száma, amelyek az elmúlt évben két számjegyű növekedést tapasztaltak. Ugyanakkor csak kétötödük (42 százalék) érzi úgy, hogy digitális készségeik valóban kiemelkedőek – a terület fejlesztését prioritásként kezelő családi vállalkozások aránya 2021 óta csökkent. A következő két évben a digitális képességeket 52 százalékuk sorolja az öt legfontosabb prioritás közé.

„Miközben a piaci nyomás és az emelkedő költségek miatt a családi vállalkozások számára világszerte a túlélés a legfontosabb prioritás, azt látjuk, hogy azok a családi cégek, amelyek a digitális átalakulásra összpontosítanak, lépéselőnyre tesznek szert. Ugyanakkor érthető, hogy most a szervezetek életében a megfelelő vállalatirányítás, a hatékonyság növelése az elsődleges cél annak érdekében, hogy megőrizzék versenyképességüket. Az ESG terjedését vagy például a zöld befektetéseket az egyre szigorodó globális és uniós szabályozás mellett a piaci igények, illetve a forrásszerzés mozdíthatják előre a jövőben” – hangsúlyozza Polacsek Csaba, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának cégtársa.

A rövid távú célok háttérbe szorítják a termékfejlesztést és a tehetséggondozást is

Polacsek szerint mivel a makrogazdasági kihívások világszerte hatással vannak a szervezetekre, a családi vállalkozások nagyrészt a fő üzleti tevékenységükre, a költségek fedezésére és a túlélésre összpontosítanak, ami 2023-ban még jelentősebbé vált, mint kulcsfontosságú prioritás. Szemben például a digitális képességek fejlesztésével vagy az új termékek és szolgáltatások bevezetésével. A családi vállalkozások mindössze egyharmada (36 százalék) nyilatkozott úgy, hogy a tehetségek vonzására és megtartására összpontosít – annak ellenére, hogy tisztában vannak azzal, hogy a munkavállalók bizalma döntő fontosságú az üzleti siker szempontjából.

A PwC 11. globális felmérése a családi vállalkozásokról: A globális piaci felmérés a családi vállalkozások legfőbb döntéshozói körében készült 2022. október 20. és 2023. január 22. között 82 országban, 2043, átlagosan 25 perces interjú lefolytatásával. Ebből 110 beszélgetés zajlott a közép- és kelet-európai régióban, köztük Magyarországon.