Tajvan engedélyhez köti az exportot a Huaweinek és az SMIC-nek

Újabb fejezetéhez érkezett a globális chipverseny és technológiai háború: Tajvan kormánya hivatalosan is felvette Kína két kulcsfontosságú technológiai vállalatát, a Huawei Technologies-t és a Semiconductor Manufacturing International Corp.-ot (SMIC) a szigorított exportellenőrzési listájára. Ezzel a lépéssel a két kínai óriás olyan „kétes társaságba” került, mint a Tálibán vagy az al-Kaida – legalábbis a tajvani gazdasági minisztérium kereskedelmi adminisztrációjának honlapján.

A döntés értelmében mostantól minden tajvani cégnek külön kormányzati engedélyt kell kérnie, ha bármilyen terméket exportálna a Huawei-nek vagy az SMIC-nek. Az intézkedést a minisztérium hétvégén, csendben frissítette a hivatalos weboldalán, és egyelőre sem a két vállalat, sem a hatóságok nem kommentálták a hírt.

Tajvan nem véletlenül játssza keményen a kártyáit: a szigetországban működik a világ legnagyobb bérgyártó chipvállalata, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC), amely többek között a mesterséges intelligencia fejlesztés élvonalába tartozó Nvidia egyik legfontosabb beszállítója. Miközben a Huawei és az SMIC igyekszik utolérni nyugati és tajvani riválisait a félvezetőtechnológia terén, Tajvan tovább szigorította a kínai cégekre vonatkozó exportkontrollt — különösen a csúcstechnológiás chipek és AI processzorok területén.

A feszültség alapját adja, hogy Kína saját területének tekinti Tajvant, ám a sziget önálló demokratikus kormányzata ezt határozottan visszautasítja. Tajvan már korábban is komoly korlátozásokat vezetett be arra vonatkozóan, hogy a helyi chipgyártók milyen technológiát exportálhatnak kínai partnereiknek.

A Huawei és az SMIC a nemzetközi tiltólistákon

A Huawei régóta a geopolitikai viták és kereskedelmi háborúk egyik központi szereplője. Az amerikai kereskedelmi minisztérium 2019-ben felvette a vállalatot a „Entity List”-re, amely lényegében eltiltja attól, hogy amerikai technológiához, szoftverhez vagy azokkal készült chipekhez hozzáférjen. Ide tartozik például a TSMC által, amerikai technológiával gyártott félvezetők köre is.

Alátámasztja a Huawei szankcionálását, hogy a kanadai TechInsights tavaly októberben szétszedte a Huawei egyik AI processzorát, a 910B-t, és TSMC gyártmányú chipet talált benne. Ez a több chipből álló AI gyorsító a legfejlettebb, sorozatgyártásban elérhető kínai AI chipként van számon tartva. A felfedezés után a TSMC azonnal felfüggesztette a szállítást a kínai Sophgo nevű chiptervező cégnek is, mivel annak AI chipje gyakorlatilag megegyezett a Huawei-féle 910B-vel. Nem sokkal később az amerikai kereskedelmi minisztérium megtiltotta a TSMC-nek, hogy további chipeket szállítson kínai ügyfeleinek.

SMIC: Kína legnagyobb chipgyártója saját házi piacára épít

Az SMIC, Kína legnagyobb félvezetőgyártó vállalata szintén komoly figyelmet kapott a geopolitikai játszmában. Az amerikai exportkorlátozások ellenére a cég folyamatosan növeli gyártókapacitását és több milliárd dolláros beruházásokkal erősíti Kína hazai chipipari önállóságát. Tajvan kormánya ugyanakkor többször is figyelmeztetett, hogy kínai cégek – köztük az SMIC – rendszeresen megpróbálnak technológiát lopni vagy tajvani mérnököket toborozni a szigetország kulcsfontosságú chipgyártó vállalataitól.

A döntés időzítése nem véletlen: a mesterséges intelligencia alapú alkalmazások, adatközpontok és mobiltechnológiák robbanásszerű növekedése miatt a chipgyártás stratégiai jelentősége minden eddiginél nagyobb. A Huawei saját AI chipjeivel – például a Kunpeng és Ascend szériákkal – próbálja leváltani a külföldi technológiákat, miközben az SMIC gőzerővel építi fel Kína saját, amerikai technológiától mentes chipgyártó infrastruktúráját.

Tajvan lépése világosan mutatja, hogy a globális chipverseny nemcsak technológiai, hanem politikai játszma is. Az exportkorlátozásokkal Tajvan egyértelműen állást foglalt a technológiai szövetségi rendszerében, miközben Kína saját chipiparágát próbálja függetleníteni és felzárkóztatni a világelithez. A következő hónapokban várhatóan újabb feszültségek és válaszlépések jönnek — mind geopolitikai, mind technológiai fronton.

SMIC és a 7 nanométeres áttörés

Érdemes megemlíteni, hogy a TechInsights elemzése szerint az SMIC már tavaly piacra dobott egy 7 nanométeres csíkszélességű chippel szerelt készüléket — annak ellenére, hogy hivatalosan nem rendelkezik ehhez szükséges EUV (extrém ultraibolya litográfia) berendezéssel. Bár a szakértők szerint ezzel a gyártástechnológiával nem képesek felvenni a versenyt a TSMC vagy a Samsung legújabb gyártósoraival, mégis komoly előrelépés Kína számára, főleg a korlátozások tükrében.