Az Egyesült Államok Kongresszusa elsöprő többséggel megszavazta a Take It Down Act (Vedd le törvény) névre keresztelt, kétpárti támogatást élvező törvényt, amely súlyosabb büntetéseket ír elő a beleegyezés nélküli intim tartalmak – köztük a mesterséges intelligenciával készült deepfake képek és videók – terjesztéséért. A törvény most Donald Trump aláírására vár.
A jogszabályt Ted Cruz texasi republikánus szenátor és Amy Klobuchar minnesotai demokrata szenátor terjesztette be, és Melania Trump, a first lady támogatását is elnyerte, aki márciusban a Capitoliumban személyesen kampányolt a törvény elfogadása mellett.
A törvény büntet
A Take It Down Act büntethetővé teszi az intim képek és videók beleegyezés nélküli közzétételét vagy azzal való fenyegetést, beleértve az AI által generált deepfake tartalmakat is. Emellett arra kötelezi a közösségi platformokat és weboldalakat, hogy 48 órán belül távolítsák el a bejelentett anyagokat, és lépjenek fel az ismételt feltöltések ellen is. Bár több amerikai államban már eddig is tiltották a bosszúpornót és a deepfake-ek terjesztését, ez az egyik első olyan eset, hogy szövetségi szinten is szigorú szabályozás lép életbe.
Kétpárti támogatás + Melania
A törvény mögé kétpárti politikai támogatás sorakozott fel, és Melania Trump személyes fellépése is hozzájárult a sikeréhez. Az ötletet Elliston Berry esete inspirálta: a lány és édesanyja Cruz szenátor irodáját kereste fel, miután a Snapchat hónapokig nem távolított el egy róla készült AI-deepfake képet.
A techszektorban is akadt támogatója a kezdeményezésnek. A Meta szóvivője például úgy nyilatkozott, hogy „Egy intim kép – akár valós, akár AI-generált – beleegyezés nélküli megosztása súlyos következményekkel járhat. A Meta számos kezdeményezéssel támogatja az ilyen esetek megelőzését, és üdvözli a törvény elfogadását.”
Aggodalmak a cenzúra miatt
A törvény ellenzői között digitális jogvédő szervezetek is akadnak. Az Electronic Frontier Foundation (EFF) és más csoportok attól tartanak, hogy a jogszabály túl széleskörű megfogalmazása miatt legitim tartalmakat is eltávolíttathat. Szerintük fennáll a veszélye annak, hogy például egy topless tüntetésen készült sajtófotó, vagy egy közbiztonsági célból megosztott kép is áldozatul eshet.
Az EFF kritikája szerint a 48 órás határidő kevés időt hagy a platformoknak arra, hogy megállapítsák, egy adott tartalom valóban törvényt sért-e. Emiatt főként a kisebb szolgáltatók inkább eltávolítják a kérdéses tartalmakat, mintsem hogy vállalják a jogi kockázatot.
A Cyber Civil Rights Initiative nevű nonprofit szervezet szintén komoly fenntartásokat fogalmazott meg, szerintük a törvény jelenlegi formájában túl általános és könnyen visszaélésre adhat lehetőséget.
A puding próbája a gyakorlat…
A Take It Down Act elfogadásával az Egyesült Államok szövetségi szinten lép fel a bosszúpornó és deepfake tartalmak ellen. Bár a kezdeményezés fontos védelmet jelenthet az áldozatok számára, a jogvédők szerint figyelni kell arra is, hogy a szabályozás ne vezessen indokolatlan cenzúrához és szólásszabadság-korlátozáshoz. Az biztos, hogy a törvény életbe lépésével gyorsabban és hatékonyabban lehet majd fellépni a digitális zaklatás egyik legsúlyosabb formája ellen, miközben folytatódik a vita a mesterséges intelligencia és a szabad véleménynyilvánítás egyensúlyáról.
English summary
|
